Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. śäŋkɜ FU    'hátsó fél, segg'  de 'der Hintere, Arsch'  en 'back of something, back, arse '



    UEW № 951 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Körperteile


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    Mari/TscheremissischKBšəŋγəń 'rückwärts'
    Ušeŋγel 'das Hintere, Hinter-, hinten befindlich'
    Mšenkeľ 'das Hintere, Hinter-, hinten befindlich'
    Bšeŋγel 'das Hintere, Hinter-, hinten befindlich'
     
    Mansi/WogulischTJsäŋ˳ 'die Weichen'WV: 5
    KUsɔ̈̄ŋk˳ 'die Weichen'
    Psāŋk 'die Weichen'
    Psoaŋkw 'Csípő; Hüfte, comb, Schenkel'
    LMsāŋk 'ágyék; Lende'MK4: 403
    Sosāŋ˳k˳ 'die Weichen'
     
    Ungarisch segg 'der Hintere, Arsch'


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    Tscher. l, ĺ ist ein Ableitungssuffix, ń ist ein Lativsuffix.

    Das s in ung. segg kann mit einem urung. Wechsel s ~ sz (< FU *ś) erklärt werden. Ung. gg ist die Folge einer Gemination in intervokalischer Stellung (segges, segget).

    Die Bedeutung des tscher. Wortes kann sich aus einer Körperteilbezeichnung entwickelt haben.

    Zum Verhältnis der Bedeutungen wog. 'Lende' ~ 'Hüfte' ~ ung. 'Arsch' vgl. wog. N ūńś 'Arsch' ~ N ūńśäs 'Hüfte' ~ ung. ágyék 'Lende; Unterleib'.

    Wog. (Msz.) N säŋkw 'halom; Hügel', (MTr.) LM säχw id. (Lőrincze: MNy 46: 58; Bárczi TA 18) kann aus lautlichen und semantischen Gründen nicht hierher gestellt werden.



    Literatur
    • Munkácsi: ÁKE 594 = Munkácsi, Bernát, Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben. 1. kötet. Magyar szójegyzék s bevezetésül: a kérdés története. Budapest 1901.
    • Szinnyei: Budenz-Alb 46.00
    • Liimola: FUF 32: 250 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Gombocz: Jelt 75 = Gombocz, Zoltán, A magyar történeti nyelvtan vázlata. IV. Jelenléstan. [Pécs] 1926 (Tudományos Gyűjtemény. 16).
    • Lőrincze: MNy 46: 58 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 335, 189 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • Munkácsi: NyK 25: 257 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Munkácsi: Nyr 12: 444 = Magyar Nyelvő‘r. 1–, Budapest 1872–.
    • Mészöly: SzegF 3: 118 = Szegedi Füzetek. 1–3. Szeged 1934–1937.
    • Bárczi: TA 18 = Bárczi, Géza, A Tihanyi apátság alapítólevele mint nyelvi emlék. Budapest 1951 (Nyelvészeti Tanulmányok 1.)
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Wichmann: TscherT 95 = s. Wichm [tscher]
    • Anderson: Wandl 26 = Anderson, Nikolai, Wandlungen der anlautenden dentalen spirans im ostjakischen. St.-Pétersbourg 1893 (Mémoires de l'Académie Impériale des Sciences de St.-Pétersbourg. VII série. Tome XL, No„– 2 et dernier).