Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. śäŋe FU    'haj, szőr, hajfonat; fon'  de 'Haar, Haarflechte; flechten, spinnen'  en 'hair, plait of hair; braid (n v)'



    UEW № 950 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Webstoffe. Webe,  Körperteile


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    ? Finnisch  sää 'Grundfaden des Strickes od. Zwirns; tråd, sträng; Faden, Garn, Zwirn, Saite, Strang; ? geordneter Zustand'
     sääte 'trådsända; Ende eines Fadens'Gen. säätteen
     säätä- 'ordnen'
     säie 'Streifen, Ende, Faden, Fiber, Faser'Gen. säikeen
     sääntä- 'ordnen'
     
    ? Estnisch  seige 'Litze, Seilerfaden, beim Spinnen ausgezogener Faden'Gen. seigme
     
    Wotjakisch/UdmurtischSśi 'Haar, Haarfaden'
    Kśə̑: ďə̑r śə̑ 'Haar, Haarfaden'ďə̑r 'Kopf'
    Gśi 'Haarfaden, aus Haar, Haar-'Wichm [wotj]
     
    Komi/Syrj śi '(gesponnener) Faden, Faser'Wied2
     śi̮ '(gesponnener) Faden, Faser'
    Sśi 'Haarfaden aus Pferdehaaren gezwirntes Garn od. Schnur zu Dohnen und Angelschmüren'
    Pśi 'Haar (überhaupt)'
    POsi (śi) 'Faden, Faser, einzelnes Haar'
    POjur-śi 'die Haare'jur 'Kopf'
     
    Chanti/OstjakischVsöγ 'Haarflechte'OL: 161
    Vsöγ- 'flechten (die Haare, eine Reuse usw)'OL: 825
    DNsew 'Haarflechte'OL: 161
    DNsew- 'flechten (die Haare, eine Reuse usw); zwirnen'OL: 825
    Osew 'Haarflechte'OL: 161
    Osew- 'flechten (die Haare, eine Reuse usw); zwirnen'OL: 825
     
    Mansi/WogulischTJsäw 'Flechte'FUF: 28:49 (Kannisto-Liimola)
    TJsäw- 'flechten'WV: 135
    KUsäγ 'Flechte'FUF: 28:49 (Kannisto-Liimola)
    KUsäγ- ~ sǟγ- 'flechten'WV: 135
    Psäγ- ~ sɑ̄γ- 'flechten'WV: 135
    LUsǟ 'Flechte'FUF: 28:49 (Kannisto-Liimola)
    Sosaγ 'Flechte'Kannisto: mitg. Liim: FUF 28.49
    Sosaγ- 'flechten'WV: 135
     
    Ungarisch sző- ~ szöv- 'weben, wirken, spinnen'
     sövény 'Hecke, Zaun, Umzäunung'
    regszű- 'weben, wirken, spinnen'
    regszüv- 'weben, wirken, spinnen'


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    Bizonytalan, hogy a finn säätä-, sääntä- igék a sää 'alapfonal...' szó származékai lennének.

    A finn sää egy másik egyeztetéshez is tartozhat, lásd *säŋä 'fonal, cérna' FP.

    A finn säie 'sáv' és észt seige 'fonat...' szavak a lapp N sai'go -ig- 'kopott ruhadarab', sɑ̄igâs -ai'g- 'kopott, vékony' megfelelői lehetnek.

    A magyar sövény < sző- ~ szöv-) szóban feltett s ~ sz váltakozás ősmagyar kori nyelvjárási különfejlődéssel magyarázható.

    Nomenverbum.

    Megalapozatlan a fenti votják és zürjén szókat a magyar sző- stb. szótól különválasztani és csak a finn säie szóval egyeztetni (s-Laute 99—100; Wichmann: FUF 14: 101; Uotila: MSFOu. 65: 263, SyrjChr. 149; Steinitz, FgrVok. 42; Lytkin, VokPerm. 182; ESK).

    A Mészöly (NéNy. 2: 167) és Nyíri (NyvIr. 2: 131; NéprNytud. 3: 57) által idevont magyar (nyj.) cserény 'akadály, gát' hangtani okok miatt nem lehet a sző- ige származéka.

    A magyar sző- és szër 'eszköz stb.' azonosítása (Nyíri: a.a.O.) hangtani okokból elfogadhatatlan (utóbbiról lásd *śerɜ 'sor, rend' U).



    Literatur
    • Setälä: FUF 2: 262 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Setälä: FUFA 12: 41 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
    • Gombocz: MNy 20: 62, 21: 129 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • Laziczius: MNy 35: 26 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • Pais: MNy 56: 437 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • Benkő: MNyjt 68.00 = Benkő, Loránd, Magyar nyelvjárástörténet. Budapest 1957 (EMNyF).
    • Hunfalvy: MNyszet 4: 219 = Magyar Nyelvészet. 1–6, Pest 1856– [tatsächlich: 1855–] 1861.
    • Fábián: MNyszet 6: 107, 113 = Magyar Nyelvészet. 1–6, Pest 1856– [tatsächlich: 1855–] 1861.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 311 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • Ahlqvist: NOstjSpr 132 = Ahlqvist, August, Ueber die Sprache der Nord-Ostjaken. Sprachtexte, Wörtersammlung und Grammatik. I Abtheilung. Sprachtexte und Wörtersammlung. Helsingfors 1880 (Forschungen auf dem Gebiete der ural-altaischen Sprachen. III. Theil).
    • NyH7
    • Halász: NyK 23: 273 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Munkácsi: NyK 25: 260 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Bárczi: RMNyj 6.00 = Bárczi, Géza, Régi magyar nyelvjárások. Budapest 1947 [Sonderdruck aus dem Handbuch Magyar Népkutatás].
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • VglWb 1: 605, 757 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.