Uralonet
Research Institute for Linguistics, HAS MagyarEnglishDeutsch   InformationHelp

  1. śälä- (ćälä-) FU    'vág, szel'  de 'schneiden'  en 'cut (v), cut up, slice'



    UEW № 948 By No.: << Previous Next >> New search

    Lexical field: Teilen. Schneiden. Spalten


    Set of correspondences
     
    Finnish säle 'Holzspleiße'Gen. säleen
     sälö 'Lamelle, Splitterspan'
     säli- 'halkoa säleiksi; spalten in Splitter'SKES
     
    Saami/LappishLtjāllē- 'ritzen, schneiden, schnitzen; schreiben'
    Nčalle- -āl- 'make a line or lines, scratch, cut into, split, cleave the surface of the water, write'
    Tčɑ̄ille- 'schlitzen, aufritzen, (einen Riemen) schneiden; schreiben'795
    Kčɑ̄ille- 'schlitzen, aufritzen, (einen Riemen) schneiden; schreiben'
     
    Mari/CheremisKBšelä- 'erstechen, stechen, zerreißen, zerhauen'Ramst [tscher]
    KBšelək 'Ritze, Spalte'
    Bšela- 'spalten, sich spalten'
     
    Udmurt/Votyak č́ali̮š: č́ali̮š kari̮ni̮ 'затесать кол'
     č́ali̮šti̮- 'затесать кол, клин'
     
    Komi/ZyryanVće̮lal- 'schneiden'
    Vće̮lan 'Schnitte, Scheibe, (z.B. der Zitrone, Rühe)'
    Vće̮le̮s 'abgeschnittenes Stück, Stückchen, Schnittchen'
    VOće̮lal 'mit dem Messer in Stücke schneiden (bes. Gemüse, Kartoffeln)'
     
    Khanty/OstyakVsül- 'öffnen, aufschneiden (einen Fisch)'892
    Osil- 'öffnen, durchschneiden (einen Fisch, ein Tier)'
     
    Mansi/VogulKUsilt- 'zuschneiden'MSFOu: 111: 10 (Kannisto-Liimola), MSFOu: 101:208 (Kannisto-Liimola)
    Pšilt: khul pal-šilti 'halat fölszijal; Fische zerlegen'
    LUšiltɑ̄l- 'schneiden'FUF: 14:77 (Kannisto)
    Sosiltāl- 'schneiden'FUF: 14:77 (Kannisto)
    LOsil- 'schneiden'
     
    Hungarian szel- 'schneiden, abschneiden'


    Commentaries
    MagyarDeutsch

    A votják i̮š és zürjén an, e̮s deverbális névszó-, a zürjén al pedig deverbális igeképző.

    A permi nyelvek finnugor szókezdő *ć hangra, a többi nyelv pedig *ś hangra utal, de az is lehetséges, hogy a permiben *ś > ć változás történt.



    Bibliography
    • ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
    • Wichmann: FUF 11: 197 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Setälä: FUF 2: 264 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Erdődi: IF 50: 218 = Indogermanische Forschungen, 1–, Strassburg, [später:] Berlin – Leipzig, [später:] Berlin 1892–.
    • Wiklund: MSFOu 10: 138, 151 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 288 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • Munkácsi: NyK 25: 260 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Szilasi : NyK 32: 267
    • Karjalainen: OL 132 = Karjalainen, K. F., Zur ostjakischen lautgeschichte. 1. Über den vokalismus der ersten silbe. Helsingfors 1905 (MSFOu 23).
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • VglWb 1: 696 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.