Uralonet

śale- FU 'vág, hasít' de 'schneiden, spalten' en 'cut (v), cleave, split '

UEW № 928 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

Begriffsklasse: Teilen. Schneiden. Spalten

Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten


? Finnisch			sali- 'spleißen'
			sale 'Kienholzspleiße'	Gen. saleen

? Saami	N		čuollâ -l- 'chop, cut; cut across, strike, chop or cut branches off'
	N		sāllâ- -l- 'make a line or groove in something'		< Finnisch
	Ko		tšuo̭llɒ- 'schlagen, hacken, hsuen (bes. Erde, Eis)'
	P		tšuo̭llɒ- 'schlagen, hacken, hauen (bes. Erde, Eis)'			T.I.Itkonen, WbKKlp: 689 (Itkonen)

Ungarisch		?	szilánk 'Splitter Span, Spleiße'
	reg		culák 'faoszlop, cölöp; Holzsäule, Pfahl, Pfosten'
	reg		culáp 'faoszlop, cölöp; Holzsäule, Pfahl, Pfosten'
	reg		cúláp 'faoszlop, cölöp; Holzsäule, Pfahl, Pfosten'
	reg		szulák 'faoszlop, cölöp; Holzsäule, Pfahl, Pfosten'
	reg		szúláp 'faoszlop, cölöp; Holzsäule, Pfahl, Pfosten'
	reg		szilács 'gyaluforgács; Hobelspan'
	reg		sziács 'gyaluforgács; Hobelspan'
	reg		szíács 'gyaluforgács; Hobelspan'
	reg		szijács 'gyaluforgács; Hobelspan'
	reg		szivács 'gyaluforgács; Hobelspan'
	reg		szilak 'darab szelet; Stück, Schnitzel'
	reg		szilok 'darab szelet; Stück, Schnitzel'
	reg		szilos 'szilánkos;spleißig langfaserig'
	reg	?	szil- 'hasít farag, gyalul; schneiden, spalten, schnitzen, hobeln'

Erklärung

A finn sali- i elemében a *j finnugor igeképző (*salej > *salei̯- > sali-) rejlik.

A magyar szó csak akkor tartozik ide, ha a szil- ige (~ ómagyar *szol-, *szul-) l eleme a tőhöz tartozik, és nem hiátustöltő hang. Ebben az esetben a (nyj.) szí-, szív- 'húz, nyújt' (szilács ~ sziács, szivács stb.) alakváltozatok sziló > *szilyó > *szijó > szió > szivó stb. hangváltozás útján keletkeztek; azonban az is lehetséges, hogy a sziló stb. a szil- ige származéka; valamint a szió, szivó stb. alakok a szi-, sziv- származékai lehetnek. Az l azonban hiátustöltő, így a szil- a szí-, szív alakváltozata. — A szil- igéhez tartozó *szol-, *szul- alakváltozatok származékai (vö. ómagyar zollot caro, ɔ: szollot karó) a szulák > culák, culáp alakok. Az i ~ o (u) hangmegfeleléshez vö. joharfa ~ juharfa ~ iharfa 'juharfa', szivárvány ~ szovárvány 'szivárvány'.

Hangutánzó/hangfestő.

A cseremisz KB U B šula- '(el)vág (KB U), kasztrál (KB), kivág (B)' (lásd Bibliográfia) nem tartozik ide, mivel a KB U šua- 'szeletel (késsel) (KB U), aprít, szeletekre vág (KB)' származéka.

A votják śul 'szántalp' (Setälä: FUF 2: 260) jelentéstani okból nem tartozik ide.

Az osztják (PM) S sålė 'levágott darab' (Setälä: FUF 2: 260; Szilasi: NyK 33: 268; SzófSz.) szó csak egy adatból ismert; mivel hangalakja is bizonytalan, nem jöhet szóba a fent említett szavak megfelelőjeként.

A vogul (MSz.) N sɑ̄lėm 'szálka' (MUSz. 297; Setälä: FUF 2: 260; Szilasi: NyK 33: 268; Melich: MNy 11: 415; NyH⁷; N Sebestyén: NyK 53: 35; SzófSz.) eredeti palatális vokalizmusa (ősvogul *ä) miatt nem vonható ide.

Literatur

Setälä: FUF 2: 260 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
Bereczki: Lakó-Eml 45.00
E.Itkonen: LpChr 92.00 = Itkonen, Erkki, Lappische Chrestomathie mit grammatikalischem Abriss und Wörterverzeichnis. Helsinki 1960 (Hilfsmittel für das Studium der finnisch-ugrischen Sprachen. VII).
Melich: MNy 11: 415 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
Pais: MNy 48: 129 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
Benkő: MNy 51: 330 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
MUSz 297 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
NyH7
Szilasi : NyK 33: 268
Pais: NyK 50: 337- = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
N.Sebestyén : NyK 53: 35
Beke: Nyr 75: 473 = Magyar Nyelvőr. 1–, Budapest 1872–.
SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő Szótár. Budapest 1941.
Bárczi: Szótöv 54 = Bárczi, Géza, Magyar történeti szóalaktan. 1. A szótövek. Budapest 1958 (EMNyF).
Liimola: Vir 1960: 347 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.