anhand von Uralothek |
Mari/Tscheremissisch | U | sorž 'Spanne' | NyK: 45:353 (Beke) | ||||
JU | šor 'Spanne' | JSFOu: 42/6:5 (Wichmann) | |||||
M | šorž 'Spanne' | ||||||
Chanti/Ostjakisch | V | sort 'Spanne' | 876 | ||||
DN | surt 'Spanne' | ||||||
O | sorəs 'Spanne' | ||||||
Mansi/Wogulisch | T | tåras 'Spanne' | ÁKE: 143 | ||||
KU | tōrəs 'Spanne' | MSFOu: 116:195 (Kannisto-Liimola), FUF: 17:82 (Kannisto) | |||||
P | tōrəs 'Spanne' | MSFOu: 116:195 (Kannisto-Liimola), FUF: 17:82 (Kannisto) | |||||
LU | tåras 'Spanne' | ÁKE: 143 | |||||
So | tɔ̄ras 'Spanne' | MSFOu: 116:195 (Kannisto-Liimola), FUF: 17:82 (Kannisto) | |||||
Ungarisch | arasz 'Spanne' |
Az osztják szó végi s a szó végi s (> *ś) asszimiláló hatásával magyarázható. A *śɜ képzős cseremisz, osztják O, vogul és magyar adatok alapján feltehető, hogy a *sorɜ-śɜ alapszó egykor az osztják nyelv többi nyelvjárásában is megvolt, de később a t képzőt tartalmazó V sort stb. alak kiszorította a használatból.
A FU korban talán a toldalék nélküli *sorɜ alak mellett létezett egy a *śɜ denominális képzővel ellátott *sorɜ-śɜ alak is.
A finn sormi (Gen. sormen), lapp N suorˈbmâ-rbm- és mordvin sur 'ujj' szavak idevonása (Velcsov: NéprNytud. 2: 72) téves (lásd még *sorme 'ujj' FV).
A többek által idevont szamojéd, nyenyec ťerua, ťervua 'negyed' (Munkácsi: NyK 23:90; Gombocz: Thomsen-Festschr. 10; Beitr. 210 Anm. ?-lel; EtSz.; FUV ?-lel) nem tartozik ide.