Uralonet

soŋe- U 'bemegy, benyomul' de 'hineingehen, eindringen' en 'go in, invade, penetrate, rush in '

UEW № 905 By No.: << Previous Next >> New search

Lexical field: Hineingehen, -steigen

Set of correspondences


? Saami/Lappish		suogne- 'intrare'
	L	suotnja- 'durch eine Öffnung hindurchpassieren (hinein od. heraus); in das Leder eindringen, sich einsaugen (von Schmiere, Teer)'
	L	suokŋa- 'durch eine Öffnung hindurchpassieren (hinein od. heraus); in das Leder eindringen, sich einsaugen (von Schmiere, Teer)'
	N	suodnjâ- -nj- '(with difficulty) creep into (e.g.into a cave)'
	N	sougŋa- 'clam subrepere'
	Ko	sŭaŋŋa- 'eintreten'
	Not	sŭaŋŋa- 'eintreten'	Kuollan: 949
	Kld	soaññe- 'eintreten'	Kuollan: 949
	T	soañña- 'eintreten'
	K	soañña- 'eintreten'

? Mordvin	E	sova- 'eintreten, hereinkommen, hineingehen'
	E	suva·- 'eintreten, hereinkommen, hineingehen'
	M	suva·- 'eintreten, hereinkommen, hineingehen'

Khanty/Ostyak	V	lăŋa- 'eintreten, hineingehen (in ein Haus usw.)'	OL: 49, 301
	Vj	jăŋa- 'eintreten, hineingehen (in ein Haus usw.)'	OL: 49, 301
	DN	tăŋ- 'eintreten, hineingehen (in ein Haus usw.)'	OL: 49, 301
	O	lăŋ- 'eintreten, hineingehen (in ein Haus usw.)'	OL: 49, 301

Mansi/Vogul	TJ	tō- 'hineingehen'	Kannisto, Mskr
	KU	juwtū- 'hineingehen'
	P	tū- 'hineingehen'

Hungarian		avat- 'einweihen, einsegnen; das Tuch einlassen'
	Alt	av- 'eindringen, sich hineinnehmen, einwaschen; schrumpfen vor Alter'
	Alt	avat- 'tränken, eindringen lassen; einprofpfen impfen'

Nenets/Yurak	O	t́ū- 'hineingehen'	Juraksamojedisches: 522

Enets		t́u-: eďďukoro meto t́ua 'мальчик (твой) в чум зашел'

Nganasan		t́īďi 'hineingehen, eindringen'	NyK: 72:92 (Mikola)

Kamassian		šɯ- 'eintreten, hinkommen, hineinkommen, hereinkommen'

Commentaries

Vö. jukagir S šog-, šogu-, šon- 'bemegy, belép'.

A lapp és mordvin szavak sem az első, sem a második szótagi magánhangzó szempontjából nem felelnek meg egymásnak, így valamelyikük talán nem tartozik ide.

A szamojédban *ŋ > *j változás történt. Mielőtt a *j kiesett, palatalizálta az előtte álló veláris magánhangzót, amely aztán egy *s > szamojéd t > nyenyec, enyec, nganaszan ť, kamassz (ť > ć >) ś hangváltozást idézett elő.

A finn sopi- 'megfelelő, illik, passzol; egyetért, megegyezik, megállapodik' szó (Setälä JSFOu. 14/3: 30; EtSz.; Steinitz, OstjChr.² 190 stb.) szó belseji mássalhangzója miatt nem tartozhat ide.

A többek által (s-Laute 20; Szinnyei: NyK 38: 283; Gombocz: NyK 39: 254; FUV ?-lel) idevont cseremisz B šuŋγalta- 'lemerül; arcra esik', votják S zum- és zürjén S sun- '(intr.) lemerül, alámerül (vízbe)' szavak jelentéstani okokból nem tartoznak ide.

A tévesen idevont magyar ajtó 'ajtó' szóhoz (Gulya: MNy 62: 220) lásd *ȣjɜ- 'eloldódik, kiszabadul' Ug.

Bibliography

Vértes: ALH 4: 441 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
Beitr 29-30, 205 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).
EtSz = Magyar Etymologiai Szótár. I–XII: A - foglár... irta Gombocz Zoltán és Melich János. Budapest 1914–1936; XIII–XVll: foglár – geburnus. Gombocz Zoltán jegyzetei felhasználásával irta Melich János. Budapest 1938–1944.
Setälä: FUF 2: 253 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
Setälä: JSFOu 14/3: 30 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
Setälä: JSFOu 30/5: 65 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
Collinder: JukUr 86 = Collinder, Björn, Jukagirisch und Uralisch. Uppsala – Leipzig 1940 (Uppsala Universitets Ärsskrift. Recueil de travaux publié par l'université d'Uppsala 1940: 8).
Räsänen: MSFOu 48: 207 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
Uotila: MSFOu 65: 241 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
Németh: NyK 47: 74 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Erdélyi: NyK 66: 394 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Rédei: NyK 79: 206 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Steinitz: OstjChr2 190.00 = Steinitz, Wolfgang, Ostjakische Grammatik und Chrestomathie. 2., verb. Aufl. Leipzig 1950.
Sauvageot: Rech 134 = Sauvageot, Aurélien, Recherches sur le Vocabulaire des Langues Ouralo-Altaiques. Thése proposée á la Faculté des Lettres de l'Université de Paris. Budapest 1929.
s-Laute 20.00
Räsänen: StudOr 15: 22 = Studia Orientalia. Ed. Societas Orientalis Fennica. 1–, Helsinki [Helsingfors] 1925–.
Janhunen: SW 167 = Janhunen, Juha, Samojedischer Wortschatz. Gemeinsamojedische Etymologien. Helsinki 1977 (Castrenianumin toimitteita. 17).
SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő Szótár. Budapest 1941.
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
E.Itkonen: UAJb 28: 62 = Ural-Altaische Jahrbücher. 24–, Wiesbaden 1952– [Fortsetzung von UJb.]
Bouda: UJb 20: 85 = Ungarische Jahrbücher. 1–23. Berlin 1921–1945 [Fortsetzung UAJb.]
Angere: UrJukFr 128 = Angere, Johannes, Die uralo-jukagirische Frage. Ein Beitrag zum Problem der sprachlichen Urverwandtschaft. Stockholm 1956.
Rikkonen: Vir 1935: 241 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.