Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. ćȣ̈ppɜ FU    'csipet, ujjhegy; csíp'  de 'Prise, Fingerspitze; kneifen'  en 'pinch, fingertip; pinch (tr)'



    UEW № 90 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Testrészek


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    ? mari/cseremiszKBcəwešte- 'kneipen, kneifen'
    Ućə̑wə̑šte- 'kneipen, kneifen'
    Bčə̑wə̑štala- 'kneifen, befingern'
     
    ? udmurt/votják ćepi̮ľi 'щипок, щепоть'URS
    Sčepi̮ľt- 'kneifen, mit den Nägeln zusammendrücken'
    Gćepị̑ľtị̑- 'kneifen, zwicken'FUF:6:35 (Wichmann)
     
    ? komi/zürjénUdćepe̮r 'Zwick; Kniff'
    Udćepe̮rt- 'zwicken; kneifen'
    Sćepe̮ľ 'eine Fingerspitze voll, Prise'
    Sćepe̮ľt- 'kneifen'
    Pćepe̮·ľ 'eine Fingerspitze voll, Prise, Fingerspitze'
    Pćepe̮·ľt- 'kneifen'
    POće·pľal- 'kneifen, rupfen'
     
    ? magyar csíp- 'kneifen; kneipen, zwicken; (Insekt) beißen; stechen; (Nessel) brennen; (Wind) schneiden'1SgPrInd. csípëk
    regcsíp- 'kneifen; kneipen, zwicken; (Insekt) beißen; stechen; (Nessel) brennen; (Wind) schneiden'1SgPrInd. csípok
    regcsíp 'egy csíp kender (a karóval való lecsíptetés miatt); ein Bündel Hanf (nach dem Abklemmen mit einer Stange so genannt)'
    ÚESz.csíp


    Magyarázat
    MagyarDeutsch

    Tscher. št, wotj. ĺ, ĺt und syrj. ĺ, ĺt, r, ĺal sind Ableitungssuffixe.

    Die Zugehörigkeit des tscher. Wortes ist wegen des inlautenden w und seiner nicht genügend geklärten Beziehung zum tschuw. Wort č́əwet- 'kneifen, zwicken' unsicher.

    Nomen-Verbum?

    Onomat.

    Finn. hyppy, hyppi 'Fingerspitze', hypistä- 'fingern', lapp. K (870) Kid. ciehp 'Finger, Zehe' (Gyarm., Aff. 87; MUSz. 369; VglWb. 751; Wichmann: MNy. 4: 457, FUF 7: 39, 11: 193; ETSz.; SKES mit ?) kann wegen des anlautenden Konsonanten (finn. h ~ lapp. c < *č) und lapp. N cik'cit 'pinch, nip once, esp. if nipping off with pincers', L cipcu-, cipcaste- 'kneifen' (MUSz. 369; VglWb. 751; EtSz. usw.) sowie wegen der inlautenden Lautverbindung nicht hierher gehören.



    Bibliográfia
    • EtSz = Magyar Etymologiai Szótár. I–XII: A - foglár... irta Gombocz Zoltán és Melich János. Budapest 1914–1936; XIII–XVll: foglár – geburnus. Gombocz Zoltán jegyzetei felhasználásával irta Melich János. Budapest 1938–1944.
    • Wichmann: FUF 6: 35, 7: 39, 11: 193 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Wichmann: MNy 4: 457 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • Fábián: MNyszet 6: 106 = Magyar Nyelvészet. 1–6, Pest 1856– [tatsächlich: 1855–] 1861.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 369 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • Budenz: NyK 6: 435 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • VglWb 1: 751 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.