Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. sikśe (sükśe) FU    'ősz'  de 'Herbst'  en 'autumn '



    UEW № 899 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Jahreszeit


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    Finnisch  syksy 'Herbst'
     syys 'Herbst'Gen. syyksen
     
    Estnisch  sügis 'Herbst'Gen. sügise
     
    SaamiLtjaktja 'Herbst'
    Nčâkˈčâ -vc- 'Herbst'
    Notčѳχč 'Herbst'Kuollan: 730
    Kldčѳχč 'Herbst'Kuollan: 730
    Tčakč 'Herbst'Kuollan: 730
     
    MordwinischEśokś 'Herbst'
    Esokś 'Herbst'
    Eśoks 'Herbst'
    Mśokś 'Herbst'
    Mśoks 'Herbst'
     
    Mari/TscheremissischKBšəžə 'Herbst'
    Ušižə̑ 'Herbst'
    Mšižə 'Herbst'
    Bšə̑žə 'Herbst'
     
    Wotjakisch/UdmurtischSsiźi̮l 'im Herbst, Herbst'
    Kśizel 'im Herbst, Herbst'
    Gśiźị̑l 'Herbst'
     
    Chanti/OstjakischVsö̆γəs 'Herbst'OL: 205
    Vjsö̆γəs 'Herbst'OL: 205
    DNsĕwəs 'Herbst'
    Osus 'Herbst'
     
    Mansi/WogulischTJtüks 'Herbst'WV: 61
    KUtäχ̥s 'Herbst'WV: 61
    Ptǟks 'Herbst'WV: 61
    Ptǟks 'Herbst'
    Sotak˳s 'Herbst'WV: 61
     
    Ungarisch ősz 'Herbst'


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    A votják l képző.

    A szókezdő lapp č, mordvin ś, votják ś és osztják s nem szabályos: a szó belseji *s hatásával magyarázhatók. A mordvin E M śoks és votják K śizel szavak szó belseji s, valamint z eleme elhasonulás eredménye. A mordvinban az eredeti palatális magánhangzó k előtti helyzetben o lett. A votják első szótagi szabályos i̮ helyén jelentkező i pedig a rákövetkező ź palatalizáló hatásának tulajdonítható.




    Literatur
    • Gyarm: Aff 265 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
    • Collinder: CompGr 60, 97 = Collinder, Björn, Comparative Grammar of the Uralic Languages. Stockholm 1960.
    • Steinitz: FgrKons 28 = Steinitz, W., Geschichte des finnisch-ugrischen Konsonantismus. Uppsala 1952 (Separatum ex Actis Instituti Hungarici Universitatis Holmiensis. Series B, Linguistica. 1).
    • Lehtisalo: FUF 21: 47 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • E.Itkonen: FUF 29: 300, 31: 315 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Uotila: MSFOu 65: 425 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MUSz 859 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • s-Laute 124, 125
    • Lindström: Suomi 1852: 90
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • Steinitz: UAJb 28: 235 = Ural-Altaische Jahrbücher. 24–, Wiesbaden 1952– [Fortsetzung von UJb.]
    • Castrén: Versuch 97 = Castrén, M. Alexander, Versuch einer ostjakischen Sprachlehre nebst kurzem Wörterverzeichnis. 2. verb. Aufl. Hg. von Anton Schiefner, St. Petersburg 1858.
    • VglWb 1: 551 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.
    • Toivonen: Vir 1945: 404 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.
    • Hunfalvy: VogF 284 = Hunfalvy, Pál, A' Vogul föld és nép. Reguly Antal hagyományaiból kidolgozta -. Pest 1864 (Reguly Antal hagyományai, 1).
    • Lytkin: VokPerm 185 = Лыткин, В. И., Исторический вокализм пермских языков Москва 1964.