Uralonet

sićɜ (süćɜ) FU 'tiszta' de 'rein' en 'clean (a)'

UEW № 895 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

Begriffsklasse: Rein

Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten


? Wotjakisch/Udmurtisch	S	śuӡ̌́al- 'reinigen, putzen'
	K	śu̇źal- 'reinigen, putzen'
	G	śuźal- 'reinigen, putzen'
	G	śu̇źal- 'ausreinigen, aufräumen'			MSFOu: 65:426 (Wichmann – Uotila)

? Komi/Syrj	S	se̮ʒ́ 'klar nicht trübe, rein'
	S	se̮ʒ́- '1: klar werden, sich abklären'
	P	se̮ʒ́ 'klar nicht trübe, rein'
	P	se̮ʒ́- '1: klar werden, sich abklären'
	PO	sȯʒ́ 'rein, klar'
	PO	sȯ·ʒ́- 'sich abklären'

? Mansi/Wogulisch	KU	śɔ̈̄ś 'Sohn, Junge beim Anreden'			MSFOu: 180:349 (Kannisto – Liimola – Eiras)
	LM	śė̄ś 'Jungfer'			ÁKE: 584
	LM	śė̄ś oåj 'Jungfer'	oåj 'Mädchen'
	N	śuś vit 'eleven, friss víz; lebendiges, frisches Wasser; élő(nem holt) víz, tiszta víz; lebendiges (nicht abgestorbenes) Wasser, reines Wasser'		< Komi/Syrj	VNGy 2: 580, 584, 606, 609, 705

? Ungarisch		szűz 'jungfräulich, keusch; Jungfrau, Jungfer; (altung.) rein, unvermischt'	Akk. szüzet

Erklärung

A votják al képző.

A permi szavakban feltehető őspermi *ȯ (< finnugor *ä) szabálytalan megfelelője a magyar ü hangnak (lásd E. Itkonen: FUF 31: 321), de ugyanilyen megfelelés mutatkozik a magyar szív (nyj.) szű, szüv 'szív (fn)' szó permi megfelelőiben is (lásd *śiδä(-mɜ), *śüδä(-mɜ) 'szív (fn)' U).

A votják, vogul és magyar szavakban a szóbelseji *ć hatására *s > *ś változás történt.

A magyar -z ritka folytatója a *ć hangnak, vö. még -hoz '-hoz' < *kućɜ 'oldal, hely vmi mellett' Ug., rëzëg- 'rezeg, remeg, reng' < *reńćɜ *rećɜ- 'ráz, ringat, reng' FU.

A cseremisz (Troick.) seś: s.-kürtnü 'vaslemez, fehér vas', osztják (OL 216) Ko. ťiť: ť. wɑ̆χ kamwɑ̆χ 'egy fém neve; a pénz jelölője' és vogul (ÁKE 585) N śėś: ś. åln 'ś.-ezüst (? tiszta ezüst)' (s-Laute 92; Beitr. 173; Toivonen: FUF 19:156; SzófSz.; Lytkin, VokPerm. 224; ESK) szavakkal való egyeztetés kevéssé valószínű, mivel az összetételekből nem határozható meg a jelentés.

Hangutánzó/hangfestő?

Literatur

ÁKE 584-5 = Munkácsi, Bernát, Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben. 1. kötet. Magyar szójegyzék s bevezetésül: a kérdés története. Budapest 1901.
Beitr 173 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).
ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
Munkácsi: Ethn 5: 140 = Ethnographia. 1–, Budapest 1890–.
Toivonen: FUF 19: 156 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
Uotila: MSFOu 65: 426 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
Lakó: NyK 59: 215 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
s-Laute 92.00
Rédei: SLW 164 = Rédei, Károly, Die syrjänischen Lehnwörter im Wogulischen. Budapest 1970.
SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő Szótár. Budapest 1941.
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
Lytkin: VokPerm 224 = Лыткин, В. И., Исторический вокализм пермских языков Москва 1964.