Uralonet

sićɜ (süćɜ) FU 'tiszta' de 'rein' en 'clean (a)'

UEW № 895 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

Fogalomkör: Tiszta

Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok


? udmurt/votják	S	śuӡ̌́al- 'reinigen, putzen'
	K	śu̇źal- 'reinigen, putzen'
	G	śuźal- 'reinigen, putzen'
	G	śu̇źal- 'ausreinigen, aufräumen'			MSFOu: 65:426 (Wichmann – Uotila)

? komi/zürjén	S	se̮ʒ́ 'klar nicht trübe, rein'
	S	se̮ʒ́- '1: klar werden, sich abklären'
	P	se̮ʒ́ 'klar nicht trübe, rein'
	P	se̮ʒ́- '1: klar werden, sich abklären'
	PO	sȯʒ́ 'rein, klar'
	PO	sȯ·ʒ́- 'sich abklären'

? manysi/vogul	KU	śɔ̈̄ś 'Sohn, Junge beim Anreden'			MSFOu: 180:349 (Kannisto – Liimola – Eiras)
	LM	śė̄ś 'Jungfer'			ÁKE: 584
	LM	śė̄ś oåj 'Jungfer'	oåj 'Mädchen'
	N	śuś vit 'eleven, friss víz; lebendiges, frisches Wasser; élő(nem holt) víz, tiszta víz; lebendiges (nicht abgestorbenes) Wasser, reines Wasser'		< komi/zürjén	VNGy 2: 580, 584, 606, 609, 705

? magyar		szűz 'jungfräulich, keusch; Jungfrau, Jungfer; (altung.) rein, unvermischt'	Akk. szüzet
	ÚESz.	szűz

Magyarázat

Wotj. al ist ein Ableitungssuffix.

Das für die perm. Wörter anzusetzende urperm. *ȯ (< FU *ä) ist eine unregelmäßige Entsprechung von ung. ü (s. E. Itkonen: FUF 31: 321). Dieselbe Vokalentsprechung erscheint aber auch in den perm. Entsprechungen von ung. szív (dial.) szú, szüv 'Herz' (s. *śiδä(-mɜ), *śüδä(-mɜ) 'Herz' U).

Im Wotj., Wog. und Ung. ist unter dem Einfluß des inlautenden *ć ein Wandel *s > *ś eingetreten.

Ung. -z ist eine seltene Entsprechung von *ć, vgl. noch -hoz 'zu, an' < *kućɜ 'Seite, Rand, Raum neben etw.' Ug., rëzëg- 'zittern, beben, wabbeln' < *reńćɜ *rećɜ- 'schütteln, schaukeln, beben' FU.

Eine Verbindung mit tscher. (Troick.) seś: s.-kürtnü 'Blech, weißes Eisen', ostj. (OL 216) Ko. ťiť: ť. wɑ̆χ kamwɑ̆χ 'Name eines Metalles; auch Epitheton für Geld' und wog. (ÁKE 585) N śėś: ś. åln 'ś.-ezüst (? tiszta ezüst);ś.-Silber (? reines Silber)' (s-Laute 92; Beitr. 173; Toivonen: FUF 19:156; SzófSz.; Lytkin, VokPerm. 224; ESK) ist wenig wahrscheinlich, da sich die Bedeutung aus den Zusammensetzungen nicht feststellen läßt.

Onomat.?

Bibliográfia

ÁKE 584-5 = Munkácsi, Bernát, Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben. 1. kötet. Magyar szójegyzék s bevezetésül: a kérdés története. Budapest 1901.
Beitr 173 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).
ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
Munkácsi: Ethn 5: 140 = Ethnographia. 1–, Budapest 1890–.
Toivonen: FUF 19: 156 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
Uotila: MSFOu 65: 426 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
Lakó: NyK 59: 215 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
s-Laute 92.00
Rédei: SLW 164 = Rédei, Károly, Die syrjänischen Lehnwörter im Wogulischen. Budapest 1970.
SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő Szótár. Budapest 1941.
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
Lytkin: VokPerm 224 = Лыткин, В. И., Исторический вокализм пермских языков Москва 1964.