Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. säwnä FU    'egy halfajta'  de 'eine Fischart'  en 'a species of fish '



    UEW № 886 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Tierarten


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    Finnisch  säynäs 'Kühling; Cyprinus Idus'Gen. säynään
     säynäjä 'Kühling; Cyprinus Idus'
     
    Estnisch  säinam 'Dickfisch; Cyprinus idus Pall., Leuciscus Ieses'Gen. säinama
     säinas 'Dickfisch; Cyprinus idus Pall., Leuciscus Ieses'Gen. säina
     
    SaamiLsēuna ~ seu'na ~ siuna 'Aland, Rohrkarpfen (Weißfischart); Leuciscus idus'
    Kldsivn 'Kühling'Gen.. sivneγKuollan: 1076
    Tsivn 'Kühling'Gen.. sivneγKuollan: 1076
     
    MordwinischEseńej 'eine Art Fisch wahrsch. eine Cyprinus Art's-Laute: 79
    Mśeńi 'eine Art Fisch (wahrsch. eine Cyprinus Art)'
    Mśeńä 'eine Art Fisch (wahrsch. eine Cyprinus Art)'
     
    Wotjakisch/Udmurtisch son 'голавль'URS
    Mson-č́ori̮g 'Cyprinus idus'č́ori̮g 'Fisch'FUF: 16:204 (Wichmann)
     
    Komi/SyrjSsi̮n 'Kühling, Rohrkarpfen, Leuciscus idus'
    Psi̮n 'Kühling, Rohrkarpfen, Leuciscus idus'
     
    Ungarisch őn 'Kühling, Schied, Rapfen; Aspius rapax; Aspius aspius'
    regőn 'Chondrostoma nasus; Leuciscus rutilus; Alburnus lucidus'


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    A finn s, jä, lapp γ és mordvin j képző.

    Az osztják Kr. lɑ̆msan 'hosszú, kerek, kicsi pikkelyes hal, (PD 1000); fürge cselle (Cyprinus phoxinus)' alak -sȧn (*-san, *-sȧn) (484)  és a vogul TJ laŋsɑ̄∙ŋ, So loŋsəŋ 'fenékjáró küllő (Gobio fluviatilis, Cyprinus gobio)' (N. Sebestyén: NyK 49: 36) alak *-sɑ̄ŋ, *-səŋ (Kann., mitg. N. Seb.: NyK 49: 36) elemei nem tartoznak ide, mert 1. a szókezdő s finnugor *s folytatásaként nem szabályos és 2. az osztják szóvégi n nem egyeztethető a vogul ŋ hanggal (talán mindkettő képző lehet). Az eredeti magánhangzót nehéz megállapítani, mert a második szótagban áll, és a vonatkozó kutatások hiányoznak. Egyébként sem biztos, hogy az obi-ugor szavak összetételek lennének.



    Literatur
    • N.Sebestyén : ALH 1: 311 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
    • Hajdú: ALH 2: 272 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
    • Moór: ALH 2: 363 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
    • Setälä: FUF 2: 258 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • E.Itkonen: FUF 31: 173, 302 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Hajdú: MKE 24 = Hajdú, Péter, A magyarság kialakulásának előzményei. Budapest 1953 (NytudÉrt 2).
    • Wichmann: MNy 4: 77 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • NyH7
    • N.Sebestyén : NyIOK 1: 382 = A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei. 1–, Budapest 1951–
    • N.Sebestyén : NyK 49: 37
    • s-Laute 78.00
    • Genetz: Suomi 1897/3/13: 28
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Ojansuu: Vir 1906: 84 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.