Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. särɜ FU    '(vér)ér, rost, gyökér'  de 'Ader, Faser, Wurzel'  en 'vein, fibre, root '



    UEW № 884 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Pflanzenteile


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    Mari/TscheremissischKBšär 'Blutader'wür 'Blut'
    Uwür-šer 'Blutader'wür 'Blut'
    Bwür-šer 'Blutader'wür 'Blut'
     
    Wotjakisch/UdmurtischSvir-ser 'Ader'vir 'Blut'
    Kver-ser 'Ader'ver 'Blut'
     
    Komi/SyrjIler 'коренья кедра для связки (скрепы) верши из ранок'< Chanti/Ostjakisch
    Obler 'коренья кедра для связки (скрепы) верши из ранок'< Chanti/Ostjakisch
     
    Chanti/OstjakischVler 'Strich; Rinne'Ostjakisches: 1086
    Vjjer 'Streifen, Strich'Ostjakisches: 1086
    DNter 'Faser'Ostjakisches: 1086
    Oler 'Wurzelfaser'Ostjakisches: 1086
     
    Mansi/WogulischTJtǟr 'Wurzel'WV: 3
    KUtɔ̈̄r 'Wurzel'WV: 3
    Ptār 'Wurzel'WV: 3
    Sotār 'Wurzel'WV: 3
     
    Ungarisch ér 'Ader'Akk.. eret


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    Vgl. juk lar: larχu 'Wurzel'.

    Das von Anderson (Wandl. 12) hierzu gestellte est. süüre (Gen. süürme) 'Jahresring, Ader' gehört nicht hierher, sondern ist eine Ableitung von est. süü 'Jahresring'. Aus syrj. ser: vir-ser (ÁKE 228; SzófSz.) kann die Bedeutung 'Ader' nicht nachgewiesen werden. Die richtige Form ist vir-śer, deren zweite Komponente mit syrj. śer 'Buntfarbigkeit' identisch ist.

    Zu dem in MUSz. 791, EtSz. usw. hierzu gestellte ung. ér 'Bach's. *šerɜ (*šärɜ)  'Bach' FU.




    Literatur
    • ÁKE 228, 549 Anm = Munkácsi, Bernát, Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben. 1. kötet. Magyar szójegyzék s bevezetésül: a kérdés története. Budapest 1901.
    • EtSz = Magyar Etymologiai Szótár. I–XII: A - foglár... irta Gombocz Zoltán és Melich János. Budapest 1914–1936; XIII–XVll: foglár – geburnus. Gombocz Zoltán jegyzetei felhasználásával irta Melich János. Budapest 1938–1944.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 791 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • Rédei: NyK 66: 5 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • s-Laute 87.00
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Bouda: UJb 20: 87 = Ungarische Jahrbücher. 1–23. Berlin 1921–1945 [Fortsetzung UAJb.]
    • Anderson: Wandl 12 = Anderson, Nikolai, Wandlungen der anlautenden dentalen spirans im ostjakischen. St.-Pétersbourg 1893 (Mémoires de l'Académie Impériale des Sciences de St.-Pétersbourg. VII série. Tome XL, No„– 2 et dernier).