Az Uralothek alapján |
komi/zürjén | Lu | se̮l- 'sich erkühnen, wagen' | |||||
V | se̮l- 'sich (in etw. od. auf etw.) setzen, (z. B.) sich (in einen Schlitten od. in ein Boot) hineinsetzen, sich (aufs Pferd) aufsetzen, einsteigen (in ein Boot)' | ||||||
V | se̮v- 'sich (in etw. od. auf etw.) setzen, (z. B.) sich (in einen Schlitten od. in ein Boot) hineinsetzen, sich (aufs Pferd) aufsetzen, einsteigen (in ein Boot)' | ||||||
hanti/osztják | Vj | jel- 'sich setzen (in ein Boot einen Schlitten, aufs Pferd)' | Ostjakisches: 1110 | ||||
DN | tet- 'sich setzen (in ein Boot einen Schlitten, aufs Pferd)' | Ostjakisches: 1110 | |||||
O | lel- 'sich setzen (in ein Boot einen Schlitten, aufs Pferd)' | Ostjakisches: 1110 | |||||
manysi/vogul | TJ | tǟl- 'sich setzen (in ein Boot einen Schlitten, aufs Pferd)' | WV: 7 | ||||
KU | tɔ̈̄l- 'sich setzen (in ein Boot einen Schlitten, aufs Pferd)' | WV: 7 | |||||
P | tāl- 'sich setzen (in ein Boot einen Schlitten, aufs Pferd)' | WV: 7 | |||||
So | tāl- 'sich setzen (in ein Boot einen Schlitten, aufs Pferd)' | WV: 7 | |||||
magyar | Alt | ell- 'aufs Pferd od. auf den Esel steigen' | |||||
Alt | Elleh Mihal '' | OklSz. 1211 | |||||
ÚESz. | ellik | ||||||
nyenyec | O | t́ī- 'sich setzen (in den Schlitten in das Boot' | Juraksamojedisches: 1515 | ||||
nganaszan | t́iiʔem- 'sich setzen in ein Boot einen Schlitten, aufs Pferd' | Janhunen, SW: 163 | |||||
szölkup | Ta | ti- 'sich setzen in ein Boot einen Schlitten, aufs Pferd' | Prok, SelkGr: 128 | ||||
kamassz | ši- 'sich setzen, sich aufs Pferd setzen' |
A magyar ell- hosszú mássalhangzója másodlagos nyúlás eredménye, vagy *lγ < *lk változással magyarázható.
A szó belseji *l a szamojédban kiesett.
Az U *s hangból fejlődött t a rákövetkező palatális magánhangzó hatására a nyenyecben és enyecben t, a kamasszban pedig a *ć affrikátán keresztül š hanggá változott.
A finn sälyttä- 'le-, megterhel' (K. Sal: NyK 62: 251) nem tartozik ide, mert säly alapszava 'vállon lévő teher' (nyj. sälä) denominális képzett alak.
A fent megadott finn szóhoz kapcsolt lapp. (Lind.-Öhrl.) S sälket 'conscendere in littus...' szó (Setälä: FUF 2: 254) a szó belseji k miatt nem tartozhat ide. Mivel a lappban nem ismeretes deverbális k képző, az egyébként is csak egy forrásból ismert szó nem tekinthető a fent említett szavak megfelelőjének.
Többen a magyar †ell- igét az ül- 'ül' reflexív alakjának tekintették (EtSz.; SzófSz.). Ez a feltevés azonban hangtani (*ä — *i) és jelentéstani okokból nem fogadható el: az †ell- és megfelelői nem az ülést, vagyis nem a nyugalmi helyzetet jelentik, hanem a mozgást (fel-, rá-, beül).