Uralonet

säle- (sälke-) U 'felül, ráül, beül, beszáll' de 'sich (in etw., auf etw.) setzen, einsteigen' en 'get on/in '

UEW № 878 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok


komi/zürjén	Lu	se̮l- 'sich erkühnen, wagen'
	V	se̮l- 'sich (in etw. od. auf etw.) setzen, (z. B.) sich (in einen Schlitten od. in ein Boot) hineinsetzen, sich (aufs Pferd) aufsetzen, einsteigen (in ein Boot)'
	V	se̮v- 'sich (in etw. od. auf etw.) setzen, (z. B.) sich (in einen Schlitten od. in ein Boot) hineinsetzen, sich (aufs Pferd) aufsetzen, einsteigen (in ein Boot)'

hanti/osztják	Vj	jel- 'sich setzen (in ein Boot einen Schlitten, aufs Pferd)'	Ostjakisches: 1110
	DN	tet- 'sich setzen (in ein Boot einen Schlitten, aufs Pferd)'	Ostjakisches: 1110
	O	lel- 'sich setzen (in ein Boot einen Schlitten, aufs Pferd)'	Ostjakisches: 1110

manysi/vogul	TJ	tǟl- 'sich setzen (in ein Boot einen Schlitten, aufs Pferd)'	WV: 7
	KU	tɔ̈̄l- 'sich setzen (in ein Boot einen Schlitten, aufs Pferd)'	WV: 7
	P	tāl- 'sich setzen (in ein Boot einen Schlitten, aufs Pferd)'	WV: 7
	So	tāl- 'sich setzen (in ein Boot einen Schlitten, aufs Pferd)'	WV: 7

magyar	Alt	ell- 'aufs Pferd od. auf den Esel steigen'
	Alt	Elleh Mihal ''	OklSz. 1211
	ÚESz.	ellik

nyenyec	O	t́ī- 'sich setzen (in den Schlitten in das Boot'	Juraksamojedisches: 1515

nganaszan		t́iiʔem- 'sich setzen in ein Boot einen Schlitten, aufs Pferd'	Janhunen, SW: 163

szölkup	Ta	ti- 'sich setzen in ein Boot einen Schlitten, aufs Pferd'	Prok, SelkGr: 128

kamassz		ši- 'sich setzen, sich aufs Pferd setzen'

Magyarázat

A magyar ell- hosszú mássalhangzója másodlagos nyúlás eredménye, vagy *lγ < *lk változással magyarázható.

A szó belseji *l a szamojédban kiesett.

Az U *s hangból fejlődött t a rákövetkező palatális magánhangzó hatására a nyenyecben és enyecben t, a kamasszban pedig a *ć affrikátán keresztül š hanggá változott.

A finn sälyttä- 'le-, megterhel' (K. Sal: NyK 62: 251) nem tartozik ide, mert säly alapszava 'vállon lévő teher' (nyj. sälä) denominális képzett alak.

A fent megadott finn szóhoz kapcsolt lapp. (Lind.-Öhrl.) S sälket 'conscendere in littus...' szó (Setälä: FUF 2: 254) a szó belseji k miatt nem tartozhat ide. Mivel a lappban nem ismeretes deverbális k képző, az egyébként is csak egy forrásból ismert szó nem tekinthető a fent említett szavak megfelelőjének.

Többen a magyar ^†ell- igét az ül- 'ül' reflexív alakjának tekintették (EtSz.; SzófSz.). Ez a feltevés azonban hangtani (*ä — *i) és jelentéstani okokból nem fogadható el: az ^†ell- és megfelelői nem az ülést, vagyis nem a nyugalmi helyzetet jelentik, hanem a mozgást (fel-, rá-, beül).

Bibliográfia

FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
Zichy: MNy 27: 12 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
Honti: MNy 81: 147 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
Lehtisalo: MSFOu 58: 123 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
K.Sal : NyK 65: 402
Erdélyi: NyK 66: 395 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Simonyi: Nyr 39: 434 = Magyar Nyelvőr. 1–, Budapest 1872–.
Hakulinen: SKRK1 1: 158
Janhunen: SW 163 = Janhunen, Juha, Samojedischer Wortschatz. Gemeinsamojedische Etymologien. Helsinki 1977 (Castrenianumin toimitteita. 17).
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
E.Itkonen: UAJb 28: 66 = Ural-Altaische Jahrbücher. 24–, Wiesbaden 1952– [Fortsetzung von UJb.]