Uralonet

reŋɜ (rekɜ) Ug U 'meleg; forróság' de 'warm; Wärme, Hitze' en 'warm; warmth, heat'

UEW № 858 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

Begriffsklasse: Wärme

Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten


Chanti/Ostjakisch	DN		rĕw 'Windhauch'	OL: 218
	O		răw 'Hitze'	OL: 218
	Kaz		rŭw 'Wärme, Hitze, Schwüle'	OL: 218

Mansi/Wogulisch	TJ		räj 'Warm, heiß; Hitze'	WV: 45
	KU		riγ 'Warm, heiß; Hitze'	WV: 45
	P		riγ 'Warm, heiß; Hitze'	WV: 45
	So		rēγ 'Warm, heiß; Hitze'	WV: 45

Ungarisch			rejt- 'bergen, verbergen, verstecken, verheimlichen'
			rejtek 'Versteck, Schlupfwinkel'
			részëg 'betrunken, berauscht'
			révület 'Verzückung, Trance'
		?	rég 'lange'
		?	rege 'Märchen, Sage'
		?	rögtön 'sogleich, sofort'
		?	rögvest 'sogleich, sofort'
	reg		rejt- 'bűvöl, varázsol; hexen, zaubern'
	reg		regöѕ ének 'Weihnachtszauberlied'	ÁKE: 524 (Munkácsi)
	reg		rejtek 'rekkenő idő; drückend heißes Wetter'
	Alt		regöѕ 'Karácsony másodnapján többedmagával házról Házra járó és verses köszöntőt mondó fiú v. legény; einer der am zweiten Weihnachtstag von Haus zu Haus gehenden und einen gereimten Gruß sagenden Jungen od. Burschen'
	Alt	?	reg 'Morgen'

? Nenetsisch	O		lejū 'Flamme'	Juraksamojedisches: 223
	Kis		rejʟu 'hörbar brennen'	Juraksamojedisches: 223

Erklärung

A magyar rejt- szó t eleme képző.

Az osztják O rɑ̆w szó ɑ̆ hangja szabálytalan.

A magyar (ómagyar) reg 'reggel', rég 'régen', rege 'mese', rögtön, rögvest 'rögtön, azonnal' szavakhoz lásd még *renkɜ 'meleg (mn, fn), forró' FU; de egyébként is csak egy ugor (? uráli) szóbelseji *ŋ > *ŋk > g (ómagyar reg, régi, rege) hangváltozás esetén tartozhatnak ide.

A nyenyec lēju 'láng' csak akkor vonható ide, ha l eleme *r-ből, j eleme pedig *ŋ-ből fejlődött.

Az eredeti jelentésből keletkezhetett — talán az ugor korban — a 'transz, sámán eksztázisa' jelentés. (A magyar (ómagyar) reg~rég, rögtön, rögvest jelentésfejlődéshez lásd *renkɜ 'meleg (mn, fn), forró' FU.)

Az osztják J rew 'parázs, hamu' (Pais: MNyTK 75: 6) jelentéstani okokból, a votják ǯu 'izzó szén', zürjén ru 'pára, gőz' (MUSz. 658; Pais: a. a. O.; Balázs: Ethn. 65: 416, 417) veláris hangrendjük miatt, a finn räkki 'hőség' (VglWb. 997; SzófSz.) és magyar reked- 'el-, megakad' (SzófSz.; Pais: a. a. O.; MNy. 54: 181) pedig eredeti kk hangkapcsolatuk miatt nem tartozhatnak ide.

Literatur

Mikola: ALH 14: 317 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
Pais: MNy 54: 181 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
Pais: MNyTK 75: 1- = A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai. [1]–, Budapest 1905–.
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
MUSz 658, 661 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
Mikola: NéprNytud 5-6: 41, 7: 55 = Néprajz és Nyelvtudomány. 1–, Szeged 1957– (Acta Univ. Szegediensis. Sectio enthnographica et linguistica).
Munkácsi: NyK 25: 173 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Hunfalvy: NyK 5: 249 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Vikár: Nyr 28: 97, 35: 97 = Magyar Nyelvőr. 1–, Budapest 1872–.
SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő Szótár. Budapest 1941.
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
VglWb 1: 997 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.