Uralonet

pura U 'fúró; fúr' de 'Bohrer; bohren' en 'drill (n v); bore (vt)'

UEW № 817 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten


Finnisch			pura 'Stemmeisen, Bohrer'	Gen. puraan
			puras 'Haumeißel, Haueisen'	Gen. purhaan
			puraa- 'Löcher stemmen'

Estnisch			pura 'Instrument der Schmiede zum Durchschlagen von Löchern in Eisen'

Saami	L		pårrē 'Bohrer; Kante an Gegenständen'
	N		bǫrre 'edge'	Gen. -r-

Wotjakisch/Udmurtisch	S		pi̮r 'durch'			Wichm [wotj]
	S		pi̮ri̮č́a 'Hohleisen'
	K		pə̑r 'durch'			Wichm [wotj]
	G		pị̑r 'durch'			Wichm [wotj]

Komi/Syrj	Lu		pi̮re̮d- 'durchbohren (mit dem Bohrer)'			Wol--Réd
	S		pi̮r-ńol 'Bohrer (Werkzeug)'	ńol 'Pfeil'		Wol--Réd
	S	?	pi̮ri̮ʒ́ 'lange Brechstange, Eishaue'			Wol--Réd
	P		pi̮r 'durch, hindurch'			Wol--Réd
	P		пыр- 'набыть'			Wol--Réd

Chanti/Ostjakisch	V		pŏr 'Bohrer'			OL: 56
	V		pŏrəľ 'Brecheisen, Eishacke'
	DN		păr 'Bohrer'			OL: 56
	DN		părəť 'Brecheisen, Eishacke'
	O		păr 'Bohrer'			OL: 56
	O		părľi 'Brecheisen, Eishacke'

Mansi/Wogulisch	TJ		porē̮· 'Ahle, Pfriemen'			FUF: 17:154 (Kannisto)
	TJ		pärš 'Brecheisen'		< Komi/Syrj

Ungarisch			fúr- 'bohren, durchlöchern'
			fúró 'Bohrer; bohrend'

Nenetsisch	O		poreʔ 'Bohrer, Wippenbohrer'			Juraksamojedisches: 338
	O		pareŋo- 'mit dem Wippenbohrer durchbohren'

Selkupisch	Tur		pāraq 'Eishaue'			MSFOu: 122:324 (Lehtisalo)
	TaU		pur 'Bohrer'			MSFOu: 49:151 (Donner)
	Ty		pur 'Bohrer'			MSFOu: 49:151 (Donner)
	KeO		pariŋ 'Eishaue'			MSFOu: 49:151 (Donner)

Kamassisch			pərijaŋ 'Bohrer'
			pəŕaŋ 'Bohrer'
			paŕaŋ 'Brenneisen zum Anbringen der Löcher in den Schneeschuhen, Bohrer'

Erklärung

Vö. altaji: török bur- 'fúr', tatár borau̯ 'fúró' (> orosz бурав), mongol burγui- 'a pipa kitisztítására használatos darab drót'; ? indoeurópai: latin forɑ̄re 'fúr', német Bohrer , vö. még latin ferīre '(meg)üt, (meg)lök' (< *bher- 'karcol, (el)vág').

A vogul ē̮ valószínűleg képző.

A kamassz ŕ másodlagos.

Nomenverbum.

Hangutánzó/hangfestő.

A finn pure- 'harap' ige és megfelelései szemantikai okok miatt nem sorolhatók ide (lásd *pure- 'harap' FU).

A magyar fúr- nem azonos a fúl- 'ösztökél, hajt' igével (lásd *pulɜ- '(be)dug, döf' Ug.).

Literatur

Jacobsohn: ArUgrof 14 = Jacobsohn, Hermann, Arier und Ugrofinnen. Göttingen 1922.
Beitr 51 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).
EtSz = Magyar Etymologiai Szótár. I–XII: A - foglár... irta Gombocz Zoltán és Melich János. Budapest 1914–1936; XIII–XVll: foglár – geburnus. Gombocz Zoltán jegyzetei felhasználásával irta Melich János. Budapest 1938–1944.
Kannisto: FUF 17: 154 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
Setälä: JSFOu 30/5: 85 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
K.Donner: MSFOu 49: 151 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
Budenz: NyK 10: 82 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Halász: NyK 23: 443 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Rédei: Postp 146 = Rédei (Radanovics), Károly, Die Postpositionen im Syrjänischen unter Berücksichtigung des Wotjakischen. Budapest 1962.
Sauvageot: Rech 49 = Sauvageot, Aurélien, Recherches sur le Vocabulaire des Langues Ouralo-Altaiques. Thése proposée á la Faculté des Lettres de l'Université de Paris. Budapest 1929.
SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
Anderson: Stud 320 = Anderson, Nikolai, Studien zur vergleichung der ugro-finnischen und indogermanischen sprachen. I. Dorpat 1879.
Lindström: Suomi 1852: 76
SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő Szótár. Budapest 1941.
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
Castrén: Versuch 100 = Castrén, M. Alexander, Versuch einer ostjakischen Sprachlehre nebst kurzem Wörterverzeichnis. 2. verb. Aufl. Hg. von Anton Schiefner, St. Petersburg 1858.