Az Uralothek alapján |
? számi/lapp | L | tjuhttā 'Knöchel, Gelenkhöcker, Knochenknorren, -vorsprung bei einem Gelenk; Sprungbein' | |||||
N | čutta 'talus; ankelben; Knöchelbein' | ||||||
? magyar | csont 'Knochen, Bein' | ||||||
ÚESz. | csont |
Az egyeztetés a távoli rokonság miatt bizonytalan.
Csak akkor tartozhatnak ide, ha a magyar n olyan járulékhang, mint a következő szópárokban: fitos ~ finta, ómagyar rát ~ ránt stb. (Rédei: NyK 69: 167).
A magyarban 'boka' → 'csont, láb' jelentésváltozás történhetett. Jelentéstani szempontból vö. a finn kontti 'láb, combcsont' ~ észt kont 'csont'; német Knochen 'csont' ~ Knöchel 'boka' ~ svéd knoka 'csont' (Kluge, DtEtWb.18); latin costa 'borda' ~ orosz коcть 'csont' (Vasmer, REtWb.) szavakkal.
A magyar szó a csomó 'csomó' csom- alapszavának t denominális névszóképzős származéka (lásd még *ćolme 'csomó, köteg; megköt' FU). A 'csomó' → 'csont' jelentésváltozáshoz vö. középfelnémet knoche 'csont, csomó', német Knochen 'csont' Knoten 'csomó' (Kluge, DtEtWb.18).