Uralonet

pilwe (pilŋe) FU 'felhő' de 'Wolke' en 'cloud '

UEW № 767 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

Begriffsklasse: Witterung, Verdunstung

Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten


Finnisch		pilvi 'Wolke'	Gen. pilven

Estnisch		pilv 'Wolke'	Gen. pilve

Saami	L	palˈva 'Wolke'		Kuollan: 1653
	N	bålˈvå -lv- 'Wolke'		Kuollan: 1653
	Not	pѳlv 'Wolke'		Kuollan: 1653
	A	pѳlv 'Wolke'		Kuollan: 1653
	Kld	pѳlv 'Wolke'		Kuollan: 1653
	T	palv 'Wolke'		Kuollan: 1653
	K	palv 'Wolke'		Kuollan: 1653

Mordwinisch	E	peľ 'Wolke'
	E	pejeľ 'Wolke'
	M	pejeľ 'Wolke'

Mari/Tscheremissisch	KB	pəl 'Wolke'
	U	pə̑l 'Wolke'
	B	pə̑l 'Wolke'

Wotjakisch/Udmurtisch	S	piľem 'Wolke'
	S	piľd- 'sich bewölken, bewölkt werden'

Komi/Syrj	Ud	piv 'Wolke'		Wied [syrj]
	S	pil 'Wolke'		Wied [syrj]

Chanti/Ostjakisch	V	pĕləŋ 'Regen- und Sturmwolke'		Ostjakisches: 781
	DN	pĕtəŋ 'Wolke'		Ostjakisches: 781
	O	pȧ̆ləŋ 'Wolke, Sturm-, Gewitterwolke'		Ostjakisches: 781

Ungarisch		fëlhő 'Wolke, Sturm-, Gewitterwolke'
		fëlleg 'Wolke, Sturm-, Gewitterwolke'

Erklärung

A votják m valószínűleg képző, miként az osztják ŋ is. Feltételezhetően még az ugor korban járulhatott a szóhoz az *ŋ képző, melynek kétirányú fejlődésével magyarázható a magyar ő, valamint g.

A votják szó ĺ eleme a megelőző i hatására keletkezett.

A magyar lh és ll változatok *lγ (< *lw) hangkapcsolatból magyarázhatók.

Literatur

Gyarm: Aff 58, 79, 164, 204, 215 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
Sajn: Dem 112 = Sajnovics, Joannis, Demonstratio. Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse. Tyrnaviae [1771?].
EtSz = Magyar Etymologiai Szótár. I–XII: A - foglár... irta Gombocz Zoltán és Melich János. Budapest 1914–1936; XIII–XVll: foglár – geburnus. Gombocz Zoltán jegyzetei felhasználásával irta Melich János. Budapest 1938–1944.
Lehtisalo: FUF 21: 43 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
Honti: MNy 81: 141-154 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
Hunfalvy: MNyszet 4: 220 = Magyar Nyelvészet. 1–6, Pest 1856– [tatsächlich: 1855–] 1861.
Uotila: MSFOu 65: 339 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
MUSz 511 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
NyH7
Budenz: NyK 10: 81 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
Räsänen: StudOr 15: 61 = Studia Orientalia. Ed. Societas Orientalis Fennica. 1–, Helsinki [Helsingfors] 1925–.
Lindström: Suomi 1852: 73
SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő Szótár. Budapest 1941.
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
Castrén: Versuch 99 = Castrén, M. Alexander, Versuch einer ostjakischen Sprachlehre nebst kurzem Wörterverzeichnis. 2. verb. Aufl. Hg. von Anton Schiefner, St. Petersburg 1858.
Räsänen: Vir 1947: 168 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.