Uralonet

pilwe (pilŋe) FU 'felhő' de 'Wolke' en 'cloud '

UEW № 767 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok


finn		pilvi 'Wolke'	Gen. pilven

észt		pilv 'Wolke'	Gen. pilve

számi/lapp	L	palˈva 'Wolke'		Kuollan: 1653
	N	bålˈvå -lv- 'Wolke'		Kuollan: 1653
	Not	pѳlv 'Wolke'		Kuollan: 1653
	A	pѳlv 'Wolke'		Kuollan: 1653
	Kld	pѳlv 'Wolke'		Kuollan: 1653
	T	palv 'Wolke'		Kuollan: 1653
	K	palv 'Wolke'		Kuollan: 1653

mordvin	E	peľ 'Wolke'
	E	pejeľ 'Wolke'
	M	pejeľ 'Wolke'

mari/cseremisz	KB	pəl 'Wolke'
	U	pə̑l 'Wolke'
	B	pə̑l 'Wolke'

udmurt/votják	S	piľem 'Wolke'
	S	piľd- 'sich bewölken, bewölkt werden'

komi/zürjén	Ud	piv 'Wolke'		Wied [syrj]
	S	pil 'Wolke'		Wied [syrj]

hanti/osztják	V	pĕləŋ 'Regen- und Sturmwolke'		Ostjakisches: 781
	DN	pĕtəŋ 'Wolke'		Ostjakisches: 781
	O	pȧ̆ləŋ 'Wolke, Sturm-, Gewitterwolke'		Ostjakisches: 781

magyar		fëlhő 'Wolke, Sturm-, Gewitterwolke'
		fëlleg 'Wolke, Sturm-, Gewitterwolke'
	ÚESz.	felleg

Magyarázat

Wotj. m ist wahrscheinlich ein Ableitungssuffix, ebenso ostj. ŋ. Mit der Entwicklung desselben Ableitungssuffixes *ŋ in zwei Richtungen sind ung. ő bzw. g zu erklären, das möglicherweise noch im Ugrischen an das Wort getreten ist.

Das ĺ des wotj. Wortes ist unter dem Einfluß des vorangehenden i entstanden.

Die Varianten mit lh und ll im Ung. lassen sich aus *lγ (< *lw) erklären.

Bibliográfia

Gyarm: Aff 58, 79, 164, 204, 215 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
Sajn: Dem 112 = Sajnovics, Joannis, Demonstratio. Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse. Tyrnaviae [1771?].
EtSz = Magyar Etymologiai Szótár. I–XII: A - foglár... irta Gombocz Zoltán és Melich János. Budapest 1914–1936; XIII–XVll: foglár – geburnus. Gombocz Zoltán jegyzetei felhasználásával irta Melich János. Budapest 1938–1944.
Lehtisalo: FUF 21: 43 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
Honti: MNy 81: 141-154 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
Hunfalvy: MNyszet 4: 220 = Magyar Nyelvészet. 1–6, Pest 1856– [tatsächlich: 1855–] 1861.
Uotila: MSFOu 65: 339 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
MUSz 511 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
NyH7
Budenz: NyK 10: 81 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
Räsänen: StudOr 15: 61 = Studia Orientalia. Ed. Societas Orientalis Fennica. 1–, Helsinki [Helsingfors] 1925–.
Lindström: Suomi 1852: 73
SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő Szótár. Budapest 1941.
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
Castrén: Versuch 99 = Castrén, M. Alexander, Versuch einer ostjakischen Sprachlehre nebst kurzem Wörterverzeichnis. 2. verb. Aufl. Hg. von Anton Schiefner, St. Petersburg 1858.
Räsänen: Vir 1947: 168 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.