Uralonet

pilkɜ- (pülkɜ-) FU 'fürdik, fürdet' de '(sich) baden' en 'bathe (vi)'

UEW № 766 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

Begriffsklasse: Rein

Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten


Wotjakisch/Udmurtisch	S	pi̮laśk- 'sich baden, sich waschen'	FUF: 15:11 (Wichmann)
	S	pi̮lat- 'baden, waschen, schwemmen (z.B. ein Pferd, begießen)'
	J	pi̮laśki̮- 'sich baden (z B.im Fluß)'	FUF: 15:11 (Wichmann)
	J	pi̮waśki̮- 'sich baden (z B.im Fluß)'
	K	pə̑lač́k- 'sich baden, sich waschen'	FUF: 15: 11 (Wichmann)
	K	plač́k- 'sich baden, sich waschen'
	K	pə̑lat- 'baden, waschen, schwemmen (z.B. ein Pferd, begießen)'
	K	plat- 'baden, waschen, schwemmen (z.B. ein Pferd, begießen)'

Komi/Syrj	S	pi̮lśi̮- 'sich baden (in der Dampfbadestube)'
	P	pi̮vśi̮- 'sich baden (in der Dampfbadestube)'
	PO	pu̇·lśi- 'sich baden (in der Dampfbadestube)'

Chanti/Ostjakisch	V	pöγəl- 'im See schwimmen, baden (die Ostjaken haben keine Badestuben)'	Ostjakisches: 678
	DN	peχət- 'schwimmen, baden'	Ostjakisches: 678
	O	pewəl- 'im See baden, schwimmen; in der Badestube baden'	Ostjakisches: 678

Mansi/Wogulisch	TJ	päwl- 'sich baden'	Steinitz, WogVok: 33
	KU	päγl- 'sich baden'	Steinitz, WogVok: 33
	P	päγl- 'sich baden'	Steinitz, WogVok: 33
	So	puwl- 'sich baden'	Steinitz, WogVok: 33

? Ungarisch		füröd- 'baden, sich baden'
		fürd- 'baden, sich baden'
		füröszt- 'baden'

Erklärung

A votják aśk, at, zürjén śi̮ és magyar d, szt képzők.

A zürjén PO u̇ a várható ѳ helyett szabálytalan.

A magyarban szórványos *l >r hangváltozás feltételezhető, vö. magyar három 'három' ~ vogul So χūrəm 'három' ~ finn kolme 'három'; magyar világ 'fény, világosság; világ' ~ ? virág 'virág'; magyar csalit ~ csarit 'bozótos, cserjés'; magyar halánték ~ (ómagyar) haránték 'halánték'. Vö. még észt ära (nyj. äla, ala) (felszólító módú tagadó ige) ~ finn älä.

Bizonytalan, hogy a magyar szó idetartozik-e, mert a feltehető fir- ~ fër- ~ für- igető a ferde 'ferde, átlós', fertő 'fertő, ingovány, mocsár', fetreng- 'fetreng, hentereg', fërgeteg 'forgószél, vihar', fürge 'gyors, élénk' szócsaláddal is egyeztethető (TESz., uo. Bibliográfia). Ez az egyeztetés azonban jelentéstani szempontból kérdéses.

A finn poltta- 'ég' ~ mordvin E pulta- 'ég' ~ zürjén pi̮lśi̮- 'fürdik' stb. szavak egyeztetése (ESK) a finn és mordvin szavak *l eleme, továbbá eltérő jelentésük miatt téves (lásd SKES polttaa és palaa alatt).

A kamassz po- 'fürdik, úszik' igének a fenti szavakkal való egybevonása a feltételezett szó belseji szamojéd *t (vö. nyenyec O paďer- '(le)merül, fürdik, füröszt') miatt (Setälä: FUFA 12:73, JSFOu. 30/5:70; Beitr. 65 ?-lel; Donner: MSFOu. 49:167; Uotila, SyrjChr. 136 ?-lel; Lehtisalo: Vir. 1959:218 ?-lel) nem fogadható el.

Literatur

Beitr 65 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).
ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
Setälä: FUFA 12: 73 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
Setälä: JSFOu 30/5: 70 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
K.Donner: MSFOu 49: 167 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
MUSz 549 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
Setälä: NyK 26: 410 Anm = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Rédei: NyK 82: 260 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Uotila: SyrjChr 136 = Uotila, T. E., Syrjänische Chrestomathie mit grammatikalischem Abriss und etymologischem Wörterverzeichnis. Helsinki 1938. (Hilfsmittel für das Studium der finnisch-ugrischen Sprachen. VI).
Lehtisalo: Vir 1959: 218 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.
Lytkin: VokPerm 146 = Лыткин, В. И., Исторический вокализм пермских языков Москва 1964.