Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. päŋe U    'fej, fő'  de 'Kopf, Haupt'  en 'head '



    UEW № 729 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Körperteile


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    Finnisch  pää 'Kopf, Haupt'
     
    Estnisch  pea 'Kopf, Haupt'
     pää 'Kopf, Haupt'
     
    SaamiNbagŋe -āŋ- 'the thickest part of the reindeer antler, by the head'
     
    MordwinischEpe 'Ende'
    Epä 'Ende'
    Mpe 'Ende'
     
    Wotjakisch/UdmurtischSpum 'Ende, Grenze, Spitze'
    Kpuŋ 'Ende, Grenze, Spitze'
    Gpum 'Ende, Grenze, Spitze'
     
    Komi/SyrjSpon 'Ende; Anfang, Spitze'
    Pečpom 'Ende; Anfang, Spitze'
    POpon 'Ende'
     
    Mansi/WogulischTJpäŋ 'Kopf, Haupt'WV: 33
    KUpäŋk 'Kopf, Haupt'
    Ppäŋk 'Kopf, Haupt'
    Sopuŋk 'Kopf, Haupt'
     
    Ungarisch fej 'Kopf, Haupt'Akk. fejet
     fő 'Kopf, Haupt'
     
    ? NenetsischOṕa- 'anfangen, beginnen'373
     
    ? Enetsisch/Jenissej-SamojedischKpεʔ 'Ende, Gipfel, Äußerstes'NyK: 66:282 (Mikola)
     
    Tawgy feai 'Ende, Gipfel, Äußerstes'
     feae 'Ende, Gipfel, Äußerstes'


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    Jukagir punke 'domb' < uráli

    Vö. altaji *beŋ́i ~ *peki : török beŋi , ótörök mäŋi , oszmán bäjn 'agy', jakut mäji 'fej, agy', mongol heki (*φeki) 'fej, kezdet', mandzsu feχi 'ész, agy', nanáj pēje 'homlok'.

    A lapp szó idetartozása jelentéstani nehézségeken kívül azért is bizonytalan, mert nehezen választható el a L puokŋē 'kemény, fehér anyag egy szarvban, agancsban vagy csontban' szótól, amely veláris vokalizmusra utal.

    A vogulban *ŋ > ŋk változás történt.

    A vogul szó hangalakja egybeesett a 'fog' jelentésű szóval (lásd *piŋe 'fog (fn)' FU).

    A magyar fej szó elvonás a birtokos végződéssel ellátott fejem stb. alakokból.

    A nyenyec és enyec szavak idetartozása kérdéses, mivel csak igeként fordulnak elő.



    Literatur
    • Gyarm: Aff 79, 91, 101, 153, 163, 194, 215, = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
    • Beitr 25-6, 28-9 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • Sajn: Dem 112, 115, 126 = Sajnovics, Joannis, Demonstratio. Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse. Tyrnaviae [1771?].
    • EtSz = Magyar Etymologiai Szótár. I–XII: A - foglár... irta Gombocz Zoltán és Melich János. Budapest 1914–1936; XIII–XVll: foglár – geburnus. Gombocz Zoltán jegyzetei felhasználásával irta Melich János. Budapest 1938–1944.
    • Wichmann: FUF 11: 224 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Setälä: FUFA 12: 22 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Setälä: JSFOu 14/3: 39, 30/5: 29 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • K.Donner: MSFOu 49: 157 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 501 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • Strahlenberg: NOstT = Strahlenberg, Philipp Johan von, Das Nord- und Ostliche Theil von Europa und Asia. Stockholm 1730.
    • NyH7
    • Sauvageot: Rech 27-8 = Sauvageot, Aurélien, Recherches sur le Vocabulaire des Langues Ouralo-Altaiques. Thése proposée á la Faculté des Lettres de l'Université de Paris. Budapest 1929.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Räsänen: StudOr 15: 170, 201 = Studia Orientalia. Ed. Societas Orientalis Fennica. 1–, Helsinki [Helsingfors] 1925–.
    • Lindström: Suomi 1852: 77
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Bouda: UJb 20: 77 = Ungarische Jahrbücher. 1–23. Berlin 1921–1945 [Fortsetzung UAJb.]
    • VglWb 3: 160 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.