Uralonet

pata FU 'üst, fazék' de 'Kessel, Topf' en 'pot, cauldron'

UEW № 710 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

Fogalomkör: Tároló

Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok


finn		pata 'Kessel, Kochtopf'	Gen. padan

észt		pada 'Kessel, Kochtopf'	Gen. paja

? számi/lapp	N	batte -đ- 'pot, cauldron'

mari/cseremisz	KB	pat 'eiserner Topf, Kessel'
	U	pot 'eiserner Topf, Kessel'
	B	pot 'Topf'

hanti/osztják	V	put 'Kessel'		OL: 125
	DN	püt 'Kessel'
	O	put 'Kessel'		OL: 125

manysi/vogul	TJ	pōt 'Grapen, Kessel'		WV: 115
	KU	pūt 'Grapen, Kessel'
	P	put 'Grapen, Kessel'	Pl.. pūtət
	So	pūt 'Grapen, Kessel'

magyar		fazék 'Topf'	Akk. fazëkat
	ÚESz.	fazék

Magyarázat

Vgl. ieur.: litau. púodas 'Topf', dt. Pott , engl. pot (< vulgärlat. *pottus ).

Ung. k ist ein denom. Nominalsuffix.

Das lapp. Wort ist möglicherweise ein finn. Lehnwort.

Bibliográfia

ÁKE 95, 259, 648 = Munkácsi, Bernát, Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben. 1. kötet. Magyar szójegyzék s bevezetésül: a kérdés története. Budapest 1901.
EtSz = Magyar Etymologiai Szótár. I–XII: A - foglár... irta Gombocz Zoltán és Melich János. Budapest 1914–1936; XIII–XVll: foglár – geburnus. Gombocz Zoltán jegyzetei felhasználásával irta Melich János. Budapest 1938–1944.
Steinitz: FgrVok 33 = Steinitz, Wolfgang, Geschichte des finnisch-ugrischen Vokalismus. Stockholm 1944 (Acta Instituti Hungarici Universitatis Holmiensis. Series B, Linguistica. 2).
E.Itkonen: FUF 31: 158 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
Jensen: Hirt-Festschr 2: 176
Collinder: IUrSprg 67 = Collinder, Björn, Indo-uralisches sprachgut. Uppsala 1934 (Uppsala Universitets Ársskrift 1934. Filosofi, sprákvetenskap och historiska vetenskaper. 1).
E.Itkonen: LpChr 80 = Itkonen, Erkki, Lappische Chrestomathie mit grammatikalischem Abriss und Wörterverzeichnis. Helsinki 1960 (Hilfsmittel für das Studium der finnisch-ugrischen Sprachen. VII).
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
NyH7
Setälä: NyK 26: 404 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Gombocz: NyK 39: 240 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Budenz: NyK 6: 453 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Halász: Nyr 22: 193 = Magyar Nyelvőr. 1–, Budapest 1872–.
SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
Lindström: Suomi 1852: 71
SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő Szótár. Budapest 1941.
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
Castrén: Versuch 101 = Castrén, M. Alexander, Versuch einer ostjakischen Sprachlehre nebst kurzem Wörterverzeichnis. 2. verb. Aufl. Hg. von Anton Schiefner, St. Petersburg 1858.