Uralonet

pala U 'falat, harapás; eszik (állat), zabál' de 'Bissen; fressen' en 'bit, bite; eat, stuff (eating a lot very quickly)'

UEW № 695 By No.: << Previous Next >> New search

Set of correspondences


Finnish			pala 'Bissen, Brocke, Krume'

Estonian			pala 'Bissen, Brocke, Krume'

Saami/Lappish	Friis	?	buola 'frustulum'		Friis
	Not		pŭ͕ə̆l͔̑l͔^e 'Klotz, der sich beim Biegen der Schlittenkufe od. des Lappenschlittenkiels zwischen diesen und dem Druckhebel befindet'		T.I.Itkonen, WbKKlp: 407

Mordvin	E		pal 'кусок (только о продуктах)'		ERS
	E		siveľ-pal 'кусок мяса'	siveľ 'Fleisch'
	M		pal 'Fleisch'		JE

? Mari/Cheremis	J		pultə̑š 'Bissen (z.B. Brot-, Fleisch-)'		NyK: 45:351 (Beke)
	U		pultə̑š 'Bissen (z.B. Brot-, Fleisch-)'		NyK: 45:351 (Beke)

? Komi/Zyryan	Skr		palak 'пласт; ком комок, (твердой земли, мерзлого навоза, снега)'
	P		palak 'Eisscholle'		Wied [syrj]
	P		ji-palak 'Eisscholle'	ji 'Eis'

Khanty/Ostyak	V		puḷ 'Bissen, Mundvoll, Vorgekautes, Stück'		693
	V		puḷi̮- 'schlürfen, kosten'
	DN		pül 'Bissen, Vorgekautes'
	DT		pül- 'verschlingen'
	O		pul 'Bissen, Mundvoll, Vorgekautes'
	O		pulət- 'gierig, schnell hintereinander essen, erschnappen'

Mansi/Vogul	TJ		pōl 'Stück, Bissen'		FUF: 28:79 (Kannisto mitg. Liimola)
	KU		pūl 'Stück, Bissen'
	VN		pulə 'Stück, Bissen'
	So		pūl 'Stück, Bissen'

Hungarian			fal- 'fressen, schlucken'
			falat 'Bissen'

Nenets/Yurak	OP		pāľe- 'verschlingen, verschlucken'		uebib345

Selkup	Ta		poli̮- 'verschlingen'		Erd
	Ty		pōl- 'verschlingen'		SKES (Donner)

Koibal			поолдоʌа 'глоток'		Hal

Commentaries

Kérdéses, hogy a lapp szó idetartozik-e, mert a 'frustulum; falat' jelentés csak egy forrásból ismert.

Első szótagi a eleme miatt a zürjén szó nehezen illik a többi szó közé.

A cseremisz szó a puram 'harap, rág' ige származéka is lehet, ezért idetartozása kétséges. Lásd még *pure- 'harap' U.

Bibliography

Gyarm: Aff 367 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
Beitr 41 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).
EtSz = Magyar Etymologiai Szótár. I–XII: A - foglár... irta Gombocz Zoltán és Melich János. Budapest 1914–1936; XIII–XVll: foglár – geburnus. Gombocz Zoltán jegyzetei felhasználásával irta Melich János. Budapest 1938–1944.
FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
Fábián: MNyszet 6: 39 = Magyar Nyelvészet. 1–6, Pest 1856– [tatsächlich: 1855–] 1861.
Lehtisalo: MSFOu 47: 236 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
MUSz 492 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
NyH7
Németh: NyK 47: 470 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Sauvageot: Rech 19 = Sauvageot, Aurélien, Recherches sur le Vocabulaire des Langues Ouralo-Altaiques. Thése proposée á la Faculté des Lettres de l'Université de Paris. Budapest 1929.
SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
Lindström: Suomi 1852: 69
Janhunen: SW 116 = Janhunen, Juha, Samojedischer Wortschatz. Gemeinsamojedische Etymologien. Helsinki 1977 (Castrenianumin toimitteita. 17).
SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő Szótár. Budapest 1941.
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.