Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. pala U    'falat, harapás; eszik (állat), zabál'  de 'Bissen; fressen'  en 'bit, bite; eat, stuff (eating a lot very quickly)'



    UEW № 695 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Essen. Trinken,  Teil


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    Finnisch  pala 'Bissen, Brocke, Krume'
     
    Estnisch  pala 'Bissen, Brocke, Krume'
     
    SaamiFriis?buola 'frustulum'Friis
    Notpŭ͕ə̆l͔̑l͔e 'Klotz, der sich beim Biegen der Schlittenkufe od. des Lappenschlittenkiels zwischen diesen und dem Druckhebel befindet'T.I.Itkonen, WbKKlp: 407
     
    MordwinischEpal 'кусок (только о продуктах)'ERS
    Esiveľ-pal 'кусок мяса'siveľ 'Fleisch'
    Mpal 'Fleisch'JE
     
    ? Mari/TscheremissischJpultə̑š 'Bissen (z.B. Brot-, Fleisch-)'NyK: 45:351 (Beke)
    Upultə̑š 'Bissen (z.B. Brot-, Fleisch-)'NyK: 45:351 (Beke)
     
    ? Komi/SyrjSkrpalak 'пласт; ком комок, (твердой земли, мерзлого навоза, снега)'
    Ppalak 'Eisscholle'Wied [syrj]
    Pji-palak 'Eisscholle'ji 'Eis'
     
    Chanti/OstjakischVpuḷ 'Bissen, Mundvoll, Vorgekautes, Stück'693
    Vpuḷi̮- 'schlürfen, kosten'
    DNpül 'Bissen, Vorgekautes'
    DTpül- 'verschlingen'
    Opul 'Bissen, Mundvoll, Vorgekautes'
    Opulət- 'gierig, schnell hintereinander essen, erschnappen'
     
    Mansi/WogulischTJpōl 'Stück, Bissen'FUF: 28:79 (Kannisto mitg. Liimola)
    KUpūl 'Stück, Bissen'
    VNpulə 'Stück, Bissen'
    Sopūl 'Stück, Bissen'
     
    Ungarisch fal- 'fressen, schlucken'
     falat 'Bissen'
     
    NenetsischOPpāľe- 'verschlingen, verschlucken'uebib345
     
    SelkupischTapoli̮- 'verschlingen'Erd
    Typōl- 'verschlingen'SKES (Donner)
     
    Koibalisch поолдоʌа 'глоток'Hal


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    Kérdéses, hogy a lapp szó idetartozik-e, mert a 'frustulum; falat' jelentés csak egy forrásból ismert.

    Első szótagi a eleme miatt a zürjén szó nehezen illik a többi szó közé.

    A cseremisz szó a puram 'harap, rág' ige származéka is lehet, ezért idetartozása kétséges. Lásd még *pure- 'harap' U.




    Literatur
    • Gyarm: Aff 367 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
    • Beitr 41 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • EtSz = Magyar Etymologiai Szótár. I–XII: A - foglár... irta Gombocz Zoltán és Melich János. Budapest 1914–1936; XIII–XVll: foglár – geburnus. Gombocz Zoltán jegyzetei felhasználásával irta Melich János. Budapest 1938–1944.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Fábián: MNyszet 6: 39 = Magyar Nyelvészet. 1–6, Pest 1856– [tatsächlich: 1855–] 1861.
    • Lehtisalo: MSFOu 47: 236 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 492 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • Németh: NyK 47: 470 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Sauvageot: Rech 19 = Sauvageot, Aurélien, Recherches sur le Vocabulaire des Langues Ouralo-Altaiques. Thése proposée á la Faculté des Lettres de l'Université de Paris. Budapest 1929.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Lindström: Suomi 1852: 69
    • Janhunen: SW 116 = Janhunen, Juha, Samojedischer Wortschatz. Gemeinsamojedische Etymologien. Helsinki 1977 (Castrenianumin toimitteita. 17).
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.