Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. pajɜ U    'egy fűzfajta'  de 'eine Salix-Art'  en 'a species of willow'



    UEW № 692 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Pflanzenarten


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    Finnisch  paju 'Weide; salix'
     
    Estnisch  paju 'Weide; salix'
     
    ? SaamiIpȯajoì̯e 'Weide; salix'MSFOu: 42:10 (Äima)
    Notpuajă 'Weide; salix'
    Notpŭŏij 'Weide; salix'
     
    Wotjakisch/UdmurtischSbaď-pu 'eine Salix-Art'pu 'Baum'
    Gbaď 'eine Salix-Art'MSFOu: 65:122 (Wichmann mitg. Uotila)
     
    Komi/SyrjSbaď 'eine Salix-Art'
    Pbaď 'eine Salix-Art'
    PObaď 'eine Salix-Art'
     
    Ungarisch fagyal 'Rainweide, Liguster; Ligustrum vulgare'
     
    ? NenetsischOṕew 'innere Rinde der Weide'Juraksamojedisches: 375
     
    SelkupischTapêê 'Weidenrinde'
    Npê 'Lindenbast, Weidenzweig'
    Kepê· 'Baumrinde'
    Kepêê 'Baumrinde'
     
    Kamassisch po 'Lindenbast, Weidenzweig'


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    A finn u és magyar l képző. A szabálytalan magánhangzó-megfelelés miatt bizonytalan, hogy a lapp szó idetartozik-e.

    A nyenyec szó idekapcsolása palatális magánhangzója és eredeti szóbelseji *w hangja miatt kérdéses.

    A magyarban (ősmagyarban) hasonlóságon alapuló névátvitel történhetett.

    A magyar szót korábban a finn pihlaja 'madárberkenye; Sorbus aucuparia' stb. szavakkal egyeztették, ez azonban nem fogadható el. Lásd *pićla 'madárberkenye; Sorbus aucuparia (fa és termés)' FU.




    Literatur
    • Beitr 98, 281 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
    • Setälä: FUFA 12: 37 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Setälä: JSFOu 30/5: 42 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • Fabricius-Kovács : MNy 61: 23
    • K.Donner: MSFOu 49: 162 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • Uotila: MSFOu 65: 122 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Genetz: Suomi 1897/3/13: 34
    • Uotila: SyrjChr 64 = Uotila, T. E., Syrjänische Chrestomathie mit grammatikalischem Abriss und etymologischem Wörterverzeichnis. Helsinki 1938. (Hilfsmittel für das Studium der finnisch-ugrischen Sprachen. VI).
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Genetz: VähKirj 23/2: 34 = Vähäisiä Kirjelmiä. Suom. Kirj. Seura. 1–, Helsinki 1885.