Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. oŋlɜ (ȣŋɜ, ȣŋɜ-lɜ) FU    'áll(csont), állkapocs'  de 'Kinn (Kinnbacken, Kinnlade)'  en 'chin, jaw-bone '



    UEW № 673 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Körperteile


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    Mari/TscheremissischKBoŋγə̑laš '*Unterkiefer, Kinn'
    Uoŋlaš 'Unterkiefer, Kinn'
    Boŋlaš 'Unterkiefer, Kinn'
     
    Wotjakisch/UdmurtischSaŋles 'Backenbein, Kinnbacken'
    Ufaŋges 'Kinn'FUF: 15:30 (Wichmann)
    MUanles 'Kinn'FUF: 15:30 (Wichmann)
    Jaŋges 'Kinn'FUF: 15:30 (Wichmann)
     
    Chanti/OstjakischVŏŋəl 'Kinnlade'OL: 73
    Vŏŋəllŏγ 'Kinnlade'lŏγ 'Knochen'
    DNoŋətəw 'Kinnlade'
    Oŏŋəl 'Mund'
    Niuləś 'Kinn'
     
    Mansi/WogulischTJoľć 'Kinnlade'WV: 171
    KUūləś 'Kinnlade'WV: 171
    Pwūlś 'Kinnlade'WV: 171
    LMuľėš 'állkapocs; Kiefer'VNGy: 1:257
    Soūlś 'Kinnlade'WV: 171
     
    ? Ungarisch áll 'Kinn'
    Altal 'Kinn'SchlSzj +1400-10


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    A cseremisz š és votják s denominális főnévképzők.

    A votják szó első szótagi magánhangzójára az aŋ 'járomcsont, állkapocs' szó volt hatással.

    A votják aŋges, aŋdes, andes változatoknak az eredetibb *aŋles > anles alakokhoz való viszonya nem világos.

    Bár a zürjén Ud. andlas, aŋglas, I anles 'дëсна, дëсны' változatokat jelentéstani okokból nem lehet idevonni, hangalakjuk alapján (vö. votják anles) mégis feltételezhető, hogy korábban a zürjénben is létezett egy 'áll' jelentésű *anle̮s szó.

    Ha a vogul szóban szó belseji *l feltételezhető, akkor egy másik kapcsolathoz tartozik (lásd *olɜ  'áll(csont), állkapocs' FW, ? FU).

    A magyar szó csak *ŋl > *γl > *lγ > változás esetén tartozik ide. A magyar szóhoz lásd még *olɜ 'áll(csont), állkapocs' FW ? FU.

    Ez a szócsalád valószínűleg összetartozik az *äŋɜ 'áll(csont), állkapocs' U szóval. Ebben az esetben az első szótagi veláris magánhangzó az ŋ velarizáló hatásával magyarázható. Az ŋ velarizáló hatásához lásd Mikola: NéprNytud. 8: 23 ff. Ha a két szócsalád összetartozik, akkor a *lɜ denominális főnévképző, amely a FU korban járult a szóhoz.

    A lapp N âl′dnâ- -ln- ~ âl′gnâ- -lŋ- 'az íny azon része, ami mindegyik foggal megegyezik' (Toivonen: UJb. 15: 589) első szótagi â eleme és eltérő jelentése miatt nem tartozik ide.



    Literatur
    • Hajdú: ALH 4: 44 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
    • Pais: ALH 8: 157 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
    • Beitr 27, 298 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • EtSz = Magyar Etymologiai Szótár. I–XII: A - foglár... irta Gombocz Zoltán és Melich János. Budapest 1914–1936; XIII–XVll: foglár – geburnus. Gombocz Zoltán jegyzetei felhasználásával irta Melich János. Budapest 1938–1944.
    • Steinitz: FgrKons 34 = Steinitz, W., Geschichte des finnisch-ugrischen Konsonantismus. Uppsala 1952 (Separatum ex Actis Instituti Hungarici Universitatis Holmiensis. Series B, Linguistica. 1).
    • Steinitz: FgrVok 41 = Steinitz, Wolfgang, Geschichte des finnisch-ugrischen Vokalismus. Stockholm 1944 (Acta Instituti Hungarici Universitatis Holmiensis. Series B, Linguistica. 2).
    • Wichmann: FUF 15: 30 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Setälä: FUFA 12: 104 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Setälä: JSFOu 30/5: 53 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • Liimola: JSFOu 57/1: 7 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • Pais: MNy 50: 329 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • Honti: MNy 81: 144 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • Uotila: MSFOu 65: 373 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • Lehtisalo: MSFOu 72: 120 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 729 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • Halász: NyK 24: 453 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Munkácsi: NyK 25: 180 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Hajdú: NyK 55: 82 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Rédei: NyK 81: 355 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Castrén: Versuch 75 = Castrén, M. Alexander, Versuch einer ostjakischen Sprachlehre nebst kurzem Wörterverzeichnis. 2. verb. Aufl. Hg. von Anton Schiefner, St. Petersburg 1858.
    • Lytkin: VokPerm 162 = Лыткин, В. И., Исторический вокализм пермских языков Москва 1964.