Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. ćolme FU    'csomó, köteg; megköt'  de 'Knoten, Bündel; binden'  en 'knot, bundel; bind (tr)'



    UEW № 67 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse:


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    Finnisch  solmi 'Knoten'Gen. solmen
     solmu 'Knoten'
     solmi- 'Knoten machen, binden'
     solmia- 'Knoten machen, binden'
     solmea- 'Knoten machen, binden'
     solmua- 'Knoten machen, binden'
     
    Estnisch  sõlm 'Knoten, Schleife, Schlinge'Gen. sõlme
     
    SaamiLtjuolˈma 'knüpfen, knoten'
    Ltjuolˈma- 'knüpfen, knoten'
    Nčuolˈbmâ 'knot'
    Kotšŭŏ̭l̄m̄ᵅ 'Knoten'T.I.Itkonen, WbKKlp: 689
    Kotšŭŏ̭l̄m̄ɒ- 'solmiella; Knüpfen'T.I.Itkonen, WbKKlp: 689
    Ptšŭŏ̭l̄m̄ᵅ 'Knoten;'T.I.Itkonen, WbKKlp: 689
    Ptšŭŏ̭l̄m̄ɒ 'solmiella. Knüpfen'T.I.Itkonen, WbKKlp: 689
     
    MordwinischEśulmo 'Knoten, Bündel's-Laute: 66
    Eśulma 'Knoten, Bündel's-Laute: 66
    Eśulma- '(zusammen)knüpfen, zubinden, stricken'
    Mśulma 'Knoten, Bündel'
    Mśulma- '(zusammen)knüpfen, (zu)binden, stricken'
     
    Ungarisch csomó 'Knoten, Bündel; Gruppe, Haufen; Geschwür, Buckel'
     ?csont 'Knochen, Bein'


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    A magyar ó kicsinyítő képző.

    A magyar csont valószínűleg a csomó szó csom- alapszavának t denominális képzővel alkotott származéka. Jelentéstani szempontból vö. felnémet Knoche 'csont, göcsört' ~ német Knochen ~ Knoten (Kluge, DtEtWb.18).

    Nomenverbum.



    Literatur
    • Sajn: Dem 76 = Sajnovics, Joannis, Demonstratio. Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse. Tyrnaviae [1771?].
    • EtSz = Magyar Etymologiai Szótár. I–XII: A - foglár... irta Gombocz Zoltán és Melich János. Budapest 1914–1936; XIII–XVll: foglár – geburnus. Gombocz Zoltán jegyzetei felhasználásával irta Melich János. Budapest 1938–1944.
    • Steinitz: FgrVok 47 = Steinitz, Wolfgang, Geschichte des finnisch-ugrischen Vokalismus. Stockholm 1944 (Acta Instituti Hungarici Universitatis Holmiensis. Series B, Linguistica. 2).
    • Hunfalvy: FMSz 30 = Hunfalvy, Pál, Finn és magyar szók egybehasonlítása. Pest 1853.
    • Wichmann: FUF 11: 196, 257 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Setälä: FUF 2: 265 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Horváth: MNy 46: 176 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • Benkő: MNyjt 68.00
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 373 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • Rédei: NyK 69: 167 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Wacha: Pais-Eml 402.00
    • s-Laute 60.00
    • Lindström: Suomi 1852: 86
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • VglWb 1: 706 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.