Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. oδe (ōδe) FU    'év'  de 'Jahr'  en 'year '



    UEW № 662 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Jahr


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    Finnisch  vuosi 'Jahr'Gen. vuoden
     
    Estnisch  voos 'Jahr Jahresertrag, Ernte, Ausbeute, Mal'Gen. vooe
     mõnel vooel 'manchmal'
     se vooe 'dieses Mal'
     
    SaamiLvuohta: puorre-vuohta 'Güte'
    Nvuođđâ~vuođâ-lǫkko 'date (year)'
    N*vuottâ -đ- 'Jahr'
    Nvūttii-valˈdet 'take into account, have regard to'
    Nbuorrev-vuođâa 'goodness'
    Nnuorrâ-vuođâa 'youth'
    Ndâm vuođâast 'in that respect, as far as that goes, for the matter of that'
     
    Wotjakisch/Udmurtisch wa: waź-wa 'позапрошлый год'
    Sva 'Zeit, Lebenszeit, Menschenalter'
    Sva-pum 'Zeit, Lebenszeit, Menschenalter'pum 'Ende, Spitze'
    Svales 'Sommerkorn Sommersaat'
    Svales ńań 'Sommerkorn, Sommersaat'ńań 'Brot, Getreide'
    MUtaube̮riś 'folgendes Jahr'MSFOu: 65:63 (Wichm-Uot.)
    Jva-puŋ 'Zeit, Lebenszeit, Menschenalter'puŋ 'Ende, Spitze'
    G?wa 'Zeit'
    G?wa-pum 'Zeit, Lebenszeit, Menschenalter'pum 'Ende, Spitze'
    G?wales : wales ju 'Sommerkorn, Sommersaat'ju 'Getreide'
     
    Komi/SyrjSvo 'im vorigen Jahre'
    Svośa 'Sommergetreide (Gerste)'
    Pme̮jm-u 'im vorigen Jahre'
    Pośa 'Sommergetreide (Gerste, Hafer, Weizen)'
    POu: ta-u 'heuer'
    POme̮jm-u 'voriges Jahr'
     
    Chanti/OstjakischVal 'Jahr'Ostjakisches: 109
    DNot 'Jahr'Ostjakisches: 109
    Kazɔʌ 'Jahr'Ostjakisches: 109
     
    ? Ungarisch ta-valy 'voriges Jahr, im vorigen od. vergangenen Jahre, im Vorjahre, im letzten Jahre'


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    A finn v, zürjén v és votják v, w labiális magánhangzó előtt keletkezett másodlagos mássalhangzók. A magyar tavaly v eleme hiátustöltő hang: *taal > taval > tavaly; az ly palatalizálódással keletkezett az l-ből.

    Ha a votják vales szó idetartozik, akkor a permiben a finnugor *δ hangnak kettős képviselete van: *δ > ø;  és *δ > l.

    A magyar tavaly szó ta- eleme azonos a ta-, to- névmási tővel (< *to 'az' U). A tavaly szóban — ragtalan határozói használaton keresztül — 'az az év' → 'előző, múlt év' → 'előző, elmúlt évben, tavaly' jelentésváltozás történt.

    A magyar tavaly idetartozása bizonytalan, mert más magyarázata is lehetséges: ennek alapján a ta-, to- (< *to 'az' U) távolra mutató névmási tő v névmásképzős származékának -l ablatívuszragos alakja (tehát a távol 'messze, távol' és túl 'másik oldalon ...' alakváltozata) (Lavotha: MNy. 34: 250; Horpácsi: MNy. 48: 156; Pais: MNy. 50: 323, 327, 330). Ebben az esetben 'amarról, amarra' → 'amakkor, amaz évben' → 'tavaly' jelentésváltozás történthetett.

    Toivonen (Suomi 101: 265—72) szerint a magyar tavaly alkotóelemeiben is megfelel az osztják (1009) V tapal 'elmúlt, előző év' határozószónak: ta- mutató névmás + p névmásképző + al 'év'. Azonban a magyar és az osztják szó között nem lehet genetikai összefüggés, mivel az osztják ta- névmás etimológiailag nem a magyar ta-, to-, hanem a finn taa 'az ... itt, ez ...'(<  *ta 'ez (itt)' FU, ? U) névmással tartozik egybe.

    A többek által idevont szamojéd, nyenyec po 'év' stb. (Setälä: FUFA 12: 45, JSFOu. 30/5: 41 ?-lel; Donner: MSFOu. 49: 186) eredeti szókezdő p hangja miatt nem tartozik ide.



    Literatur
    • Collinder: CompGr 101 = Collinder, Björn, Comparative Grammar of the Uralic Languages. Stockholm 1960.
    • ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
    • E.Itkonen: FUF 31: 281 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Setälä: FUFA 12: 45 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Collinder: IUrSprg 72 = Collinder, Björn, Indo-uralisches sprachgut. Uppsala 1934 (Uppsala Universitets Ársskrift 1934. Filosofi, sprákvetenskap och historiska vetenskaper. 1).
    • Setälä: JSFOu 30/5: 41 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • Szinnyei: MNy 34: 321 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • K.Donner: MSFOu 49: 186 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • Uotila: MSFOu 65: 63, 68, 197 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • NyH7
    • Setälä: NyK 26: 407 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Szinnyei: NyK 27: 205 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Setälä: Nyr 26: 54 = Magyar Nyelvő‘r. 1–, Budapest 1872–.
    • Szinnyei: Nyr 8: 201 = Magyar Nyelvő‘r. 1–, Budapest 1872–.
    • Sauvageot: Rech 61 = Sauvageot, Aurélien, Recherches sur le Vocabulaire des Langues Ouralo-Altaiques. Thése proposée á la Faculté des Lettres de l'Université de Paris. Budapest 1929.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Lindström: Suomi 1852: 107
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Skalička: UAJb 41: 338 = Ural-Altaische Jahrbücher. 24–, Wiesbaden 1952– [Fortsetzung von UJb.]
    • Castrén: Versuch 79 = Castrén, M. Alexander, Versuch einer ostjakischen Sprachlehre nebst kurzem Wörterverzeichnis. 2. verb. Aufl. Hg. von Anton Schiefner, St. Petersburg 1858.
    • Toivonen: Vir 1928: 184 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.