anhand von Uralothek |
? Mari/Tscheremissisch | KB | waštə̑r 'Sprößling, Schößling (des Baumes), Gerte, Rute, laubiger Zweig, Badebesen, Kehrbesen' | |||||
U | woštə̑r 'Sprößling, Schößling (des Baumes), Gerte, Rute,' | ||||||
B | woštə̑r 'Reis, Rute' | ||||||
Mansi/Wogulisch | TJ | aśtə·r 'Peitsche' | WV: 77 | ||||
KU | ōśtər 'Peitsche' | WV: 77 | |||||
N | å̄śter 'Peitsche' | ÁKE: 494 | |||||
Ungarisch | ostor 'Peitsche' | ||||||
reg | uѕtor 'Peitsche, Geißel, Heimschung' | ||||||
Alt | uѕtor 'Peitsche, Geißel, Heimschung' |
Vö. indoeurópai: szanszkrit aṣṭra- '(marhák terelésére használt) ösztöke, ökör ösztöke', avesztai aštra 'ostor'.
Szókezdő w hangja miatt bizonytalan, hogy a cseremisz szó idetartozik-e (lásd még *waštɜ 'hajtás, lombos ág' FV).
Az eredeti jelentés a magyarban 'ostor' jelentéssé specializálódott. A vogul és magyar szó az ugor kori lótartás szókincséhez tartozik.
A cseremisz, vogul és magyar r képző, amely már az ugor (? finnugor) korban a szóhoz járult.
A finn ohra, otra 'árpa' (FUV ??-lel) hangtani és jelentéstani okokból nem tartozik ide.