Uralonet
Research Institute for Linguistics, HAS MagyarEnglishDeutsch   InformationHelp

  1. oća, ońća FW FU   'rész, részesedés; oszt, eloszt'  de 'Teil, Anteil; teilen'  en 'part (n); part (vt), share, divide '



    UEW № 657 By No.: << Previous Next >> New search

    Lexical field: Teil,  Teilen. Schneiden. Spalten


    Set of correspondences
     
    Finnish osa 'Teil, Anteil'
     ?osaa- 'treffen, zufällig treffen, finden, kennen, können, verstehen'
     ?osu- 'råka, träffa, träffa sig, treffen, sich treffen'
     
    Estonian osa 'Teil, Bruchteil, Vierteil, Anteil, Portion, Fleisch'
     osa- 'teilnehmen, Gemeinschaft haben'
     ?osata- 'treffen machen, zurechtweisen, zielen'
     
    Livonian vo͕zā 'Teil, Anteil, Fleisch'Kett [liv]
     
    Saami/LappishLådtjē 'Fleisch'
    Lådtjō 'bekommen'
    Lå̄sse 'Teil'< Finnish
    Noaǯ'ǯe -ǯǯ- 'flesh; musculature'
    Noasse 'Teil'< Finnish
    N?oaǯ'ǯo- -ǯǯ- 'get obtain'
    Notuač 'Fleisch'Kuollan: 1802
    Notiss 'Teil'< Finnish
    Ais 'Teil'< Finnish
    Kldińč 'Fleisch'Kuollan: 1802
    Kldiss 'Teil'< Finnish
    Kld?oańče- 'bekommen'Kuollan: 1802
    Tvi̊ѳńče 'Fleisch'Kuollan: 1801
    Tvi̊ѳsse 'Teil'< Finnish
     
    Mari/Cheremis užaš 'частица, часть, доля'MRS
     užašla- 'делить, разделить'MRS
    Büžaš 'Teil'MRS
     
    ? Hungarian oszl- 'zerfallen, (sich) teilen, sich zerteilen, sich zerstreuen, sich auflösen'
     oszt- 'teilen,, zerteilen, austeilen'


    Commentaries
    MagyarDeutsch

    < indoeurópai: szanszkrit áṃśa- 'oszt, megoszt', avesztai ąsa- 'fél (fn)'.

    A cseremisz š és magyar l, t képző.

    Jelentéstani szempontból bizonytalan, hogy a finn osaa- 'találkozik' és lapp N oaǯˈǯo- 'kap, szerez' szavak idetartoznak-e.

    A magyar szó csak akkor tartozik ide, ha 'rész; oszt' jelentésű nomenverbum feltételezhető.

    A finn, cseremisz, osztják és magyar nyelvben eredeti *ć hang, a lappban pedig *ńć hangkapcsolat tehető fel.

    Az osztják (96) O oś- 'tud, ismer, talál', ośȧnt- 'kerül, valahova téved véletlenül' (lásd Bibliográfia) egy másik egyeztetéshez tartozik (lásd *wȣjɜ- 'lát' U). 



    Bibliography
    • Collinder: CompGr 404 = Collinder, Björn, Comparative Grammar of the Uralic Languages. Stockholm 1960.
    • Toivonen: FUF 19: 139 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Harmatta: MŐT 171 = Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Bartha Antal, Czeglédy Károly, Róna-Tas András. Budapest 1977.
    • Joki: MSFOu 151: 298 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 843 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • PS = Paasonen, Heikki, Ost-tscheremissisches Wörterbuch. Bearb. u. hg. von Paavo Siro. Helsinki 1948 (Lexica Societatis Fenno-Ugricae. XI).
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • T.Sköld : SSUF 1955-57: 39
    • Lindström: Suomi 1852: 67
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Setälä: Vir 1935: 56 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.