Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. ńȣ̈rɜ (ńȣrɜ, ńȣrkɜ) Ug U   'vessző, fiatal hajtás, sarj'  de 'Rute, junger Schößling'  en 'twig, sprout, shoot'



    UEW № 655 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: A növények részei


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    mari/cseremisz nörö 'biegsam formbar (Bast, Gerte, Leder, Wachs, Eisen); schwach; zäh; zerbrechlich'Szil [tscher]
     nörgö 'Zweig'
     nörga 'Sproß, Sprößling'
    KBnörγə 'der junge Baum (einjährig)'Ramst
    JOnörü̆ 'biegsam formbar (Bast, Gerte, Leder, Wachs, Eisen); schwach; zäh; zerbrechlich'Bereczki: ALH 31 316
    JPnörü̆ 'biegsam formbar (Bast, Gerte, Leder, Wachs, Eisen); schwach; zäh; zerbrechlich'Bereczki: ALH 31 316
    UPnörə̑ 'Sproß, Sprößling'Beke
    UPnörga 'Sproß, Sprößling'Szil
    Mnörö 'biegsam formbar (Bast, Gerte, Leder, Wachs, Eisen); schwach; zäh; zerbrechlich'
     
    ? udmurt/votjákSńe̮r 'Rute, Zweig'
    Kńȯr 'Rute, Zweig'
    Gńe̮r 'Rute, Gerte'
     
    ? komi/zürjénSńe̮r 'Zweig, Rute, junger Schößling'
    Ińeruku 'подстилка из березовых или ивовых прутьев (в чуме оленеводов)'< komi/zürjénJuraksamojedisches: 315
    Pńe̮r 'Zweig, Rute, junger Schößling'
    POńu̇r 'Binderute'
     
    hanti/osztjákVńĕrəm 'Rute, Zweig, dünne Weide'Ostjakisches: 635
    Trjńĕr 'auf einem abgebrannten Platze aufgewachsener Hain'OL: 182
    DNńĕrəm 'Rute, Zweig, dünne Weide'Ostjakisches: 635
    Kazńăr 'Laubholzhain, -dickicht'OL: 182
    Kazńărəm 'Rute, Reis, aus Boden wachsender unverzweigter Schößling eines Laubbaumes'Ostjakisches: 635
     
    manysi/vogulTJńär 'Rohr, Rute, Zweig'WV: 45
    KUńir 'Rohr, Rute, Zweig'WV: 45
    Pńir 'Rohr, Rute, Zweig'WV: 45
    Sońir 'Rohr, Rute, Zweig'WV: 45
     
    magyar nyír 'Birke, betula'NomPl. nyírek
    reg 'fiatal hajtás; junger Schößling'
    regmegnyírez- 'megvesszőz, mit Ruten schlagen'
    Alt 'Birkenwald'
    ÚESz.nyír
     
    ? nyenyec ńeroko 'подстилка из березовых или ивовых прутьев (в чуме оленеводов)'Juraksamojedisches: 315
    Ońerū 'Weide'Juraksamojedisches: 315
     
    enyec nigga 'Weidengebüsch'
     
    nganaszan nerki 'Weidenbaum'
     
    ? szölkupTanjărg 'Weidenbaum'
    Turńɑ̄rqi̮ 'Weidenbaum'MSFOu: 122: 324 (Leht.)
    Tyńarγ 'Salix-Art, тальник, paju'DonnMskr
    Kenjărgɒ 'Weidenbaum'
     
    kamassz narga 'Weidengebüsch'
     
    mator нарга 'ивняк'Janhunen, SW: 112
     
    karagassz ńerge 'Weidenbaum'


    Magyarázat
    MagyarDeutsch

    Hangtani szempontból csak az ugor szavak felelnek meg egymásnak. A többi szóban — a nyenyec, enyec, nganaszan és tajgi szavak kivételével — első szótagi veláris magánhangzó következtethető ki. Az eredeti veláris hangrendű szavak viszont csak akkor vonhatók ide, ha az ugor és az említett szamojéd nyelvekben a feltett veláris magánhangzó a szókezdő *ń hatására palatalizálódott.

    A szóbelseji *rk hangkapcsolat miatt bizonytalan, hogy a cseremisz és szamojéd szavak idetartoznak-e.

    Az eredeti jelentés a magyarban és a szamojéd nyelvekben 'vesszőfa' → 'nyírfa', valamint 'fűzfa' jelentéssé fejlődött.

    A többek (MUSz. 418; Setälä, ÄH 418, FUFA 12: 107, JSFOu. 30/5: 42 ?-lel) által idevont finn näre 'kis lucfenyő' nem tartozik ide.



    Bibliográfia
    • Rédei: ALH 13: 287 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
    • Bereczki: ALH 31: 316 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
    • Collinder: CompGr 382 = Collinder, Björn, Comparative Grammar of the Uralic Languages. Stockholm 1960.
    • Toivonen: FUF 15: 68 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Setälä: FUFA 12: 107 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Setälä: JSFOu 30/5: 43 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • Zsirai: MNy 23: 316 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • Budenz: MUSz 418 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • Munkácsi: NyK 23: 91, 47: 457 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Halász: NyK 24: 460 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • N.Sebestyén : NyK 52: 256
    • Rédei: NyK 64: 80 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Budenz: NyK 6: 441 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • Bárczi: TA 38 = Bárczi, Géza, A Tihanyi apátság alapítólevele mint nyelvi emlék. Budapest 1951 (Nyelvészeti Tanulmányok 1.)
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.