Uralonet

ńȣ̈rɜ (ńȣrɜ, ńȣrkɜ) Ug U 'vessző, fiatal hajtás, sarj' de 'Rute, junger Schößling' en 'twig, sprout, shoot'

UEW № 655 By No.: << Previous Next >> New search

Set of correspondences


Mari/Cheremis		nörö 'biegsam formbar (Bast, Gerte, Leder, Wachs, Eisen); schwach; zäh; zerbrechlich'			Szil [tscher]
		nörgö 'Zweig'
		nörga 'Sproß, Sprößling'
	KB	nörγə 'der junge Baum (einjährig)'			Ramst
	JO	nörü̆ 'biegsam formbar (Bast, Gerte, Leder, Wachs, Eisen); schwach; zäh; zerbrechlich'			Bereczki: ALH 31 316
	JP	nörü̆ 'biegsam formbar (Bast, Gerte, Leder, Wachs, Eisen); schwach; zäh; zerbrechlich'			Bereczki: ALH 31 316
	UP	nörə̑ 'Sproß, Sprößling'			Beke
	UP	nörga 'Sproß, Sprößling'			Szil
	M	nörö 'biegsam formbar (Bast, Gerte, Leder, Wachs, Eisen); schwach; zäh; zerbrechlich'

? Udmurt/Votyak	S	ńe̮r 'Rute, Zweig'
	K	ńȯr 'Rute, Zweig'
	G	ńe̮r 'Rute, Gerte'

? Komi/Zyryan	S	ńe̮r 'Zweig, Rute, junger Schößling'
	I	ńeruku 'подстилка из березовых или ивовых прутьев (в чуме оленеводов)'		< Komi/Zyryan	Juraksamojedisches: 315
	P	ńe̮r 'Zweig, Rute, junger Schößling'
	PO	ńu̇r 'Binderute'

Khanty/Ostyak	V	ńĕrəm 'Rute, Zweig, dünne Weide'			Ostjakisches: 635
	Trj	ńĕr 'auf einem abgebrannten Platze aufgewachsener Hain'			OL: 182
	DN	ńĕrəm 'Rute, Zweig, dünne Weide'			Ostjakisches: 635
	Kaz	ńăr 'Laubholzhain, -dickicht'			OL: 182
	Kaz	ńărəm 'Rute, Reis, aus Boden wachsender unverzweigter Schößling eines Laubbaumes'			Ostjakisches: 635

Mansi/Vogul	TJ	ńär 'Rohr, Rute, Zweig'			WV: 45
	KU	ńir 'Rohr, Rute, Zweig'			WV: 45
	P	ńir 'Rohr, Rute, Zweig'			WV: 45
	So	ńir 'Rohr, Rute, Zweig'			WV: 45

Hungarian		nyír 'Birke, betula'	NomPl. nyírek
	reg	'fiatal hajtás; junger Schößling'
	reg	megnyírez- 'megvesszőz, mit Ruten schlagen'
	Alt	'Birkenwald'

? Nenets/Yurak		ńeroko 'подстилка из березовых или ивовых прутьев (в чуме оленеводов)'			Juraksamojedisches: 315
	O	ńerū 'Weide'			Juraksamojedisches: 315

Enets		nigga 'Weidengebüsch'

Nganasan		nerki 'Weidenbaum'

? Selkup	Ta	njărg 'Weidenbaum'
	Tur	ńɑ̄rqi̮ 'Weidenbaum'			MSFOu: 122: 324 (Leht.)
	Ty	ńarγ 'Salix-Art, тальник, paju'			DonnMskr
	Ke	njărgɒ 'Weidenbaum'

Kamassian		narga 'Weidengebüsch'

Mator		нарга 'ивняк'			Janhunen, SW: 112

Karagas		ńerge 'Weidenbaum'

Commentaries

Hangtani szempontból csak az ugor szavak felelnek meg egymásnak. A többi szóban — a nyenyec, enyec, nganaszan és tajgi szavak kivételével — első szótagi veláris magánhangzó következtethető ki. Az eredeti veláris hangrendű szavak viszont csak akkor vonhatók ide, ha az ugor és az említett szamojéd nyelvekben a feltett veláris magánhangzó a szókezdő *ń hatására palatalizálódott.

A szóbelseji *rk hangkapcsolat miatt bizonytalan, hogy a cseremisz és szamojéd szavak idetartoznak-e.

Az eredeti jelentés a magyarban és a szamojéd nyelvekben 'vesszőfa' → 'nyírfa', valamint 'fűzfa' jelentéssé fejlődött.

A többek (MUSz. 418; Setälä, ÄH 418, FUFA 12: 107, JSFOu. 30/5: 42 ?-lel) által idevont finn näre 'kis lucfenyő' nem tartozik ide.

Bibliography

Rédei: ALH 13: 287 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
Bereczki: ALH 31: 316 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
Collinder: CompGr 382 = Collinder, Björn, Comparative Grammar of the Uralic Languages. Stockholm 1960.
Toivonen: FUF 15: 68 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
Setälä: FUFA 12: 107 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
Setälä: JSFOu 30/5: 43 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
Zsirai: MNy 23: 316 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
Budenz: MUSz 418 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
Munkácsi: NyK 23: 91, 47: 457 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Halász: NyK 24: 460 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
N.Sebestyén : NyK 52: 256
Rédei: NyK 64: 80 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Budenz: NyK 6: 441 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő Szótár. Budapest 1941.
Bárczi: TA 38 = Bárczi, Géza, A Tihanyi apátság alapítólevele mint nyelvi emlék. Budapest 1951 (Nyelvészeti Tanulmányok 1.)
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.