Az Uralothek alapján |
mari/cseremisz | nörö 'biegsam formbar (Bast, Gerte, Leder, Wachs, Eisen); schwach; zäh; zerbrechlich' | Szil [tscher] | |||||
nörgö 'Zweig' | |||||||
nörga 'Sproß, Sprößling' | |||||||
KB | nörγə 'der junge Baum (einjährig)' | Ramst | |||||
JO | nörü̆ 'biegsam formbar (Bast, Gerte, Leder, Wachs, Eisen); schwach; zäh; zerbrechlich' | Bereczki: ALH 31 316 | |||||
JP | nörü̆ 'biegsam formbar (Bast, Gerte, Leder, Wachs, Eisen); schwach; zäh; zerbrechlich' | Bereczki: ALH 31 316 | |||||
UP | nörə̑ 'Sproß, Sprößling' | Beke | |||||
UP | nörga 'Sproß, Sprößling' | Szil | |||||
M | nörö 'biegsam formbar (Bast, Gerte, Leder, Wachs, Eisen); schwach; zäh; zerbrechlich' | ||||||
? udmurt/votják | S | ńe̮r 'Rute, Zweig' | |||||
K | ńȯr 'Rute, Zweig' | ||||||
G | ńe̮r 'Rute, Gerte' | ||||||
? komi/zürjén | S | ńe̮r 'Zweig, Rute, junger Schößling' | |||||
I | ńeruku 'подстилка из березовых или ивовых прутьев (в чуме оленеводов)' | < komi/zürjén | Juraksamojedisches: 315 | ||||
P | ńe̮r 'Zweig, Rute, junger Schößling' | ||||||
PO | ńu̇r 'Binderute' | ||||||
hanti/osztják | V | ńĕrəm 'Rute, Zweig, dünne Weide' | Ostjakisches: 635 | ||||
Trj | ńĕr 'auf einem abgebrannten Platze aufgewachsener Hain' | OL: 182 | |||||
DN | ńĕrəm 'Rute, Zweig, dünne Weide' | Ostjakisches: 635 | |||||
Kaz | ńăr 'Laubholzhain, -dickicht' | OL: 182 | |||||
Kaz | ńărəm 'Rute, Reis, aus Boden wachsender unverzweigter Schößling eines Laubbaumes' | Ostjakisches: 635 | |||||
manysi/vogul | TJ | ńär 'Rohr, Rute, Zweig' | WV: 45 | ||||
KU | ńir 'Rohr, Rute, Zweig' | WV: 45 | |||||
P | ńir 'Rohr, Rute, Zweig' | WV: 45 | |||||
So | ńir 'Rohr, Rute, Zweig' | WV: 45 | |||||
magyar | nyír 'Birke, betula' | NomPl. nyírek | |||||
reg | 'fiatal hajtás; junger Schößling' | ||||||
reg | megnyírez- 'megvesszőz, mit Ruten schlagen' | ||||||
Alt | 'Birkenwald' | ||||||
ÚESz. | nyír | ||||||
? nyenyec | ńeroko 'подстилка из березовых или ивовых прутьев (в чуме оленеводов)' | Juraksamojedisches: 315 | |||||
O | ńerū 'Weide' | Juraksamojedisches: 315 | |||||
enyec | nigga 'Weidengebüsch' | ||||||
nganaszan | nerki 'Weidenbaum' | ||||||
? szölkup | Ta | njărg 'Weidenbaum' | |||||
Tur | ńɑ̄rqi̮ 'Weidenbaum' | MSFOu: 122: 324 (Leht.) | |||||
Ty | ńarγ 'Salix-Art, тальник, paju' | DonnMskr | |||||
Ke | njărgɒ 'Weidenbaum' | ||||||
kamassz | narga 'Weidengebüsch' | ||||||
mator | нарга 'ивняк' | Janhunen, SW: 112 | |||||
karagassz | ńerge 'Weidenbaum' |
Hangtani szempontból csak az ugor szavak felelnek meg egymásnak. A többi szóban — a nyenyec, enyec, nganaszan és tajgi szavak kivételével — első szótagi veláris magánhangzó következtethető ki. Az eredeti veláris hangrendű szavak viszont csak akkor vonhatók ide, ha az ugor és az említett szamojéd nyelvekben a feltett veláris magánhangzó a szókezdő *ń hatására palatalizálódott.
A szóbelseji *rk hangkapcsolat miatt bizonytalan, hogy a cseremisz és szamojéd szavak idetartoznak-e.
Az eredeti jelentés a magyarban és a szamojéd nyelvekben 'vesszőfa' → 'nyírfa', valamint 'fűzfa' jelentéssé fejlődött.
A többek (MUSz. 418; Setälä, ÄH 418, FUFA 12: 107, JSFOu. 30/5: 42 ?-lel) által idevont finn näre 'kis lucfenyő' nem tartozik ide.