Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. ćiŋkä (ćüŋkä) FU    'domb'  de 'Hügel'  en 'hill'



    UEW № 65 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Festland


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    Estnisch  sünk 'höherer Rasenhügel'Gen. sünga
     
    SaamiL?tjågŋē 'Biegung, Krümmung, Buckel'
    Nčogne 'tuber, gibbus'
    Ko?t́š́ŭɒ̑ɢ͕̀́ˈḱ͕ᴇ 'Klumpen, Haufen, Bündel'
    Not?t́š́ŭɒ̑ɢ͕̀́ˈḱ͕ᴇ 'Klumpen, Haufen, Bündel'
    Kld?t́š́uəƞˉ͔gk͕ 'Klumpen, auch Haufen, Bündel'T.I.Itkonen, WbKKlp: 670
     
    Mari/Tscheremissisch šŭŋγa: kŭtkŭ-šŭŋγa 'Ameisenhaufen'kŭtkŭ 'Ameisen'FUF: 11: 262 (Wichmann)
    KBšüŋγä 'Erdhöcker, Haufen'
     
    Chanti/Ostjakisch *śoŋk 'Berg, Hügel'Ahlqvist, NOstjSpr
     *śoŋgam 'Berg, Hügel'Ahlqvist, NOstjSpr
    Ośuŋk 'Unebenheit, Hügel'Ostjakisches: 905
     
    Mansi/WogulischKUśɔ̈̄χ: śɔ̈̄χ-paχ 'höhere Stelle, Unebenheit (auf dem Wege)'paχ 'Seite'FUF: 32: 244,245 (Kannisto mitg. Liimola)
    Sośaŋ˳k˳ 'Anhöhe, Hügel, Erdhöcker, Stelle, Teil (z.B. am Schlitten), Ding, Gegenstand'
    LOśak˳ər 'Hügel, Abhang od. dgl.'
     
    UngarischAltseg: Balagseg 'Hügel'
    Altseg: Segesvár 'Hügel'
    Altseg: Seghegy 'Hügel'
    Altség: Seghegy 'Hügel'
    Altség: Segesvár 'Hügel'
    Alt?ség: Balagseg 'Hügel'
     
    SaamiNčodne 'tuber, gibbus'


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    A cseremisz šŭŋγa szó u eleme talán az előtag (kŭtkŭ) ŭ hangjának a hatásával magyarázható.

    A magyar szónak a 19. század eleje óta kimutatható segg változata (Őrseg(g), Seggoldal) az eredeti jelentés elhalványulásának következménye, és a segg 'ülep, alfél' népetimológiás hatására keletkezhetett.

    Lehetséges, hogy a *seg, ? ség a *ćȣŋka 'domb' (FU) szó ugor vagy talán finnugor kori elöl képzett párja.

    Lásd még *ćȣŋka 'domb' FU.

    A magyar seg, ség térszínformanévnek a segg 'hátsó, segg' testrésznévből való származtatása (Pais: MNy. 31: 103; Lőrincze: MNy. 46: 53; Bárczi, TA 18; Balázs: MNy. 49: 55, 58) valószínűleg téves, mivel nagyon ritkán fordul elő, hogy térszínformákat obszcén szavakkal neveznek meg.



    Literatur
    • Steinitz: FgrVok 27 = Steinitz, Wolfgang, Geschichte des finnisch-ugrischen Vokalismus. Stockholm 1944 (Acta Instituti Hungarici Universitatis Holmiensis. Series B, Linguistica. 2).
    • Wichmann: FUF 11: 262 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Ravila: FUF 20: 108 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUF 32: 246, 251 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • Lakó: NyK 53: 236-8 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • N.Sebestyén: NyK 53: 265
    • s-Laute 122.00
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Liimola: Vir 1947: 160 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.