anhand von Uralothek |
Estnisch | sünk 'höherer Rasenhügel' | Gen. sünga | |||||
Saami | L | ? | tjågŋē 'Biegung, Krümmung, Buckel' | ||||
N | čogne 'tuber, gibbus' | ||||||
Ko | ? | t́š́ŭɒ̑ɢ͕̀́ˈḱ͕ᴇ 'Klumpen, Haufen, Bündel' | |||||
Not | ? | t́š́ŭɒ̑ɢ͕̀́ˈḱ͕ᴇ 'Klumpen, Haufen, Bündel' | |||||
Kld | ? | t́š́uəƞˉ͔gk͕ 'Klumpen, auch Haufen, Bündel' | T.I.Itkonen, WbKKlp: 670 | ||||
Mari/Tscheremissisch | šŭŋγa: kŭtkŭ-šŭŋγa 'Ameisenhaufen' | kŭtkŭ 'Ameisen' | FUF: 11: 262 (Wichmann) | ||||
KB | šüŋγä 'Erdhöcker, Haufen' | ||||||
Chanti/Ostjakisch | *śoŋk 'Berg, Hügel' | Ahlqvist, NOstjSpr | |||||
*śoŋgam 'Berg, Hügel' | Ahlqvist, NOstjSpr | ||||||
O | śuŋk 'Unebenheit, Hügel' | Ostjakisches: 905 | |||||
Mansi/Wogulisch | KU | śɔ̈̄χ: śɔ̈̄χ-paχ 'höhere Stelle, Unebenheit (auf dem Wege)' | paχ 'Seite' | FUF: 32: 244,245 (Kannisto mitg. Liimola) | |||
So | śaŋ˳k˳ 'Anhöhe, Hügel, Erdhöcker, Stelle, Teil (z.B. am Schlitten), Ding, Gegenstand' | ||||||
LO | śak˳ər 'Hügel, Abhang od. dgl.' | ||||||
Ungarisch | Alt | seg: Balagseg 'Hügel' | |||||
Alt | seg: Segesvár 'Hügel' | ||||||
Alt | seg: Seghegy 'Hügel' | ||||||
Alt | ség: Seghegy 'Hügel' | ||||||
Alt | ség: Segesvár 'Hügel' | ||||||
Alt | ? | ség: Balagseg 'Hügel' | |||||
Saami | N | čodne 'tuber, gibbus' |
A cseremisz šŭŋγa szó u eleme talán az előtag (kŭtkŭ) ŭ hangjának a hatásával magyarázható.
A magyar szónak a 19. század eleje óta kimutatható segg változata (Őrseg(g), Seggoldal) az eredeti jelentés elhalványulásának következménye, és a segg 'ülep, alfél' népetimológiás hatására keletkezhetett.
Lehetséges, hogy a *seg, ? ség a *ćȣŋka 'domb' (FU) szó ugor vagy talán finnugor kori elöl képzett párja.
Lásd még *ćȣŋka 'domb' FU.
A magyar seg, ség térszínformanévnek a segg 'hátsó, segg' testrésznévből való származtatása (Pais: MNy. 31: 103; Lőrincze: MNy. 46: 53; Bárczi, TA 18; Balázs: MNy. 49: 55, 58) valószínűleg téves, mivel nagyon ritkán fordul elő, hogy térszínformákat obszcén szavakkal neveznek meg.