Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. ćiklä (ćüklä), ćikĺä (ćükĺä) U    'szemölcs'  de 'Warze'  en 'wart'



    UEW № 63 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Körperteile


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    Finnisch  syylä 'Warze, Geschwulst, Kropf'
     syyli 'Warze, Geschwulst, Kropf'Gen. syylenLönnrot-sanakirja
     syplä 'Warze, Geschwulst, Kropf'Lönnrot-sanakirja
     syklä 'Warze, Geschwulst, Kropf'SKES
     syhlä 'Warze, Geschwulst, Kropf'SKES
      'Warze'< Finnisch
     
    Karelisch šüblä 'syylä, känsä; Warze, Schwiele'Vir: 1960: 354 (Joki)
     süblä 'syylä, känsä; Warze, Schwiele'Vir: 1960: 354 (Joki)
     šüglä 'syylä, känsä; Warze, Schwiele'Vir: 1960: 354 (Joki)
     
    Livisch  se̮ʼggə̑l 'Warze'Kett [liv]
     siʼglə̑ 'Warze'Kett [liv]
     süʼglə̑ 'Warze'Kett [liv]
     
    SaamiStjåkle 'tumor, tuber'Lind -- Öhrl [lapp]
    Nciwˈhle 'blotch'Gen. -whl-
    Nčikkâlâs -ss-, -s- 'blotch'
    Enosiw̮̆lliɛ̆ 'Warze'< Finnisch
    Kot́š́ėɯ˰̄l͔̄e 'Warze'
    Nott́š́ėɯ˰̄l͔̄e 'Warze'
    Kldt́š́i̮ɯ̯l̨e 'Warze'T.I.Itkonen, WbKKlp: 669
     
    MordwinischEśiľge 'Warze, Hautpustel'
    Eśiľgä 'Warze, Hautpustel'
    Eśeľgä 'Warze, Hautpustel'
    Mśiľgä 'Warze, Hautpustel'
    Mciľgä 'Warze, Hautpustel'
     
    Mari/TscheremissischKBšəγəľ 'Warze'FUF: 11: 263 (Wichmann)
    Ušə̑γə̑ľe 'Warze'
    Bšə̑γə̑ľe 'Warze, Schwiele'
     
    Ungarischregsüh 'Skorbut, Scharbock, Feigwarze, Geschwür'
    regsüly 'Skorbut, Scharbock, Feigwarze, Geschwür'
    regsú 'Skorbut, Scharbock, Feigwarze, Geschwür'
    regsuj 'Skorbut, Scharbock, Feigwarze, Geschwür'
    regsul 'Skorbut, Scharbock, Feigwarze, Geschwür'
    regsuly 'Skorbut, Scharbock, Feigwarze, Geschwür'
    regsü 'Skorbut, Scharbock, Feigwarze, Geschwür'
    regsű 'Skorbut, Scharbock, Feigwarze, Geschwür'
    regsúly 'Skorbut, Scharbock, Feigwarze, Geschwür'
    regsűly 'Skorbut, Scharbock, Feigwarze, Geschwür'
     
    SelkupischKeMšī̮la 'syylä; Warze'Vir: 1960:355 (Donner mitg. Joki)
    KeOsēla 'syylä; Warze'


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    Vö. altaji: török *sögil (KĀšгarı sögül, sigil, tarancs sögäl, sökel ) 'szemölcs' > kalmük sö̆l .

    A finn syplä szóbelseji pl hangkapcsolata talán a finn nyplä 'gomb' hatásával magyarázható.

    A lappból három, fonetikai szempontból valamennyire eltérő, de egymással összefüggő szó vonható ide.

    A mordvinban -gĺ- > -ĺg- hangátvetés történhetett. A magyar nyj. sú, suj, sul, súly alakok hangrendi átcsapással keletkezhettek.

    Szláv származtatása (szlovén, szerbhorvát žulj 'bőrkeményedés') (Mariánovics: Nyr. 40: 350) hangtani és jelentéstani okokból téves . (Kniezsa: SzlJsz. 1/2: 947).

    Hangutánzó/hangfestő.



    Literatur
    • ÁKE 574 = Munkácsi, Bernát, Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben. 1. kötet. Magyar szójegyzék s bevezetésül: a kérdés története. Budapest 1901.
    • Wichmann: FUF 11: 188, 263 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Setälä: FUF 2: 240 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Liimola: FUV 31: 110 = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Zsirai: MNy 22: 318 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • Gombocz: MNy 7: 413, 20: 63 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 357 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • Losonczi: NyK 44: 392 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • s-Laute 59.00
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • VglWb 1: 602 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.
    • Joki: Vir 1960: 355 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.
    • Anderson: Wandl 118 = Anderson, Nikolai, Wandlungen der anlautenden dentalen spirans im ostjakischen. St.-Pétersbourg 1893 (Mémoires de l'Académie Impériale des Sciences de St.-Pétersbourg. VII série. Tome XL, No„– 2 et dernier).