Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. ńeljä (neljä) FU    'négy'  de 'vier'  en 'four '



    UEW № 620 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Zahl


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    Finnisch  neljä 'vier'
     
    Estnisch  neli 'vier'Gen. nelja
     
    SaamiLnielˈja 'vier'
    Nnjœlˈljĕ -llj- 'vier'
    Notńelj 'vier'Kuollan: 1126
    Ańeľ 'vier'Kuollan: 1126
    Kldńielj 'vier'Kuollan: 1126
    Tńielje 'vier'Kuollan: 1126
     
    MordwinischEńiľe 'vier'
    Mńiľä 'vier'
     
    Mari/TscheremissischKBnəl 'vier'
    Unə̑l 'vier'
    Bnə̑l 'vier'
     
    Wotjakisch/UdmurtischSńi̮ľ 'vier'
    Jńiľ 'vier'
    Kńuľ 'vier'
    Gńu̇ľ 'vier'Wichm [wotj]
     
    Komi/SyrjSńoľ 'vier'
    Pńoľ 'vier'
    POnuľ, ńuľ 'vier'
     
    Chanti/OstjakischVńĕlə 'vier'OL: 182
    DNńĕtə 'vier'OL: 182
    Ońil 'vier'OL: 182
     
    Mansi/WogulischTJńiľī· 'vier'WV: 48
    KUńilə 'vier'WV: 48
    Pniľə 'vier'WV: 48
    Sońila 'vier'WV: 48
     
    Ungarisch négy 'vier'
     nëgyedik 'vierte'
     negyven 'vierzig'


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    A cseremisz tővéghangzó lekopása valószínűleg az eredeti e-tövű szavak analógiájára történt.

    A votják magánhangzó-megfelelés szabálytalan, az i korai ősvotják *u hangból keletkezhetett.

    A finnugor *lj mássalhangzó-kapcsolat második tagja az ugorban eltűnt. A magyar gy az *l későbbi palatalizálódása útján keletkezett *ĺ folytatása.

    Az osztják és vogul tővégi magánhangzó megmaradhatott olyan szavakban, amelyek eredetileg mássalhangzó-kapcsolatot tartalmaztak.

    Bizonytalan, hogy az eredeti tővéghangzó *ń vagy *n volt-e. Eredeti *ń esetén a magyar és néhány lapp, zürjén és vogul nyelvjárás (vö. N naliman, K nälmen 'negyven') n hangja elhasonulás útján keletkezhetett.




    Literatur
    • Gyarm: Aff 15, 16, 130, 163, 179, 180, 217, = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
    • Jacobsohn: ArUgrof 30 = Jacobsohn, Hermann, Arier und Ugrofinnen. Göttingen 1922.
    • Beitr 47 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • Collinder: CompGr 75, 121, 175 = Collinder, Björn, Comparative Grammar of the Uralic Languages. Stockholm 1960.
    • Sajn: Dem 91 = Sajnovics, Joannis, Demonstratio. Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse. Tyrnaviae [1771?].
    • Steinitz: FgrVok 30 = Steinitz, Wolfgang, Geschichte des finnisch-ugrischen Vokalismus. Stockholm 1944 (Acta Instituti Hungarici Universitatis Holmiensis. Series B, Linguistica. 2).
    • Lehtisalo: FUF 21: 40 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • E.Itkonen: FUF 31: 232, 277 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 394 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • Strahlenberg: NOstT = Strahlenberg, Philipp Johan von, Das Nord- und Ostliche Theil von Europa und Asia. Stockholm 1730.
    • NyH7
    • Lakó: NyK 51: 44 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Gulya: NyK 62: 44, 45 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • E.Itkonen: UAJb 34: 200 = Ural-Altaische Jahrbücher. 24–, Wiesbaden 1952– [Fortsetzung von UJb.]
    • VglWb 3: 69 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.
    • Lytkin: VokPerm 55 = Лыткин, В. И., Исторический вокализм пермских языков Москва 1964.