Uralonet

ńele- (ńēle-) U 'nyel, lenyel, elnyel' de '(ver)schlucken, (ver)schlingen' en 'swallow, gulp down '

UEW № 619 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok


finn		niele- '(ver)schlucken'

észt		neela- 'schlingen, schlucken, in sich ziehen'

számi/lapp	L	njiella- '(ver)schlingen,(ver)schlucken'
	N	njiellâ- -l- 'swallow, draw ( of waterfalls and rapids)'
	Not	ńīlle- 'schlucken'	Kuollan: 1120
	A	ńill- 'schlucken'	Kuollan: 1120
	Kld	ńīlle- 'schlucken'	Kuollan: 1120
	T	ńīlli̊- 'schlucken'	Kuollan: 1120

mordvin	E	ńiľe- 'verschlingen, verschlucken'
	M	ńiľe- 'verschlingen, verschlucken'

mari/cseremisz	KB	nelä- 'schlucken, verschlingen'
	U	nela- 'schlucken, verschlingen'
	B	nela- 'schlucken, verschlingen, herunterschlucken'

udmurt/votják	S	ńi̮l, ńə̑l- 'schlucken, verschlingen'
	K	ńə̑l-, ńel- 'verschlingen, verschlucken'
	K	ńel- 'verschlingen, verschlucken'
	G	ńị̑lị̑- 'verschlingen, verschlucken'	FUF: 15:10 (Wichmann)

komi/zürjén	S	ńi̮l- 'schlingen, verschlingen, auffressen'
	P	ńi̮vav- 'schlucken, hinunterschlucken, verschlucken, verschlingen'
	PO	ńѳl- 'schlingen, verschlingen, auffressen;schlucken'

hanti/osztják	V	ńel- 'schlucken'	OL: 158
	DN	ńet- 'schlucken'	OL: 158
	O	ńel- 'schlucken'	OL: 158

manysi/vogul	TJ	ńält- 'schlucken'	WV: 16
	KU	ńɔ̈̄lt- 'schlucken'	WV: 16
	P	ńalt- 'schlucken'	WV: 16

magyar		nyel- 'verschlingen, schlucken, schlingen'
	ÚESz.	nyel

nyenyec	OP	ńālā- 'schlucken'	Juraksamojedisches: 303

enyec		noddo- 'schlucken, schlingen'	Juraksamojedisches: 303

nganaszan		naltamiʔe- 'schlucken, schlingen'	Juraksamojedisches: 303

Magyarázat

Wog. t ist ein Momentansuffix.

Die jen. Vokalentsprechung (noddo- < *nol-do) ist unregelmäßig.

Bibliográfia

Gyarm: Aff 73, 77-8, 102, 163 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
Beitr 39 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).
Sajn: Dem 59 = Sajnovics, Joannis, Demonstratio. Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse. Tyrnaviae [1771?].
Lehtisalo: FUF 21: 34 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
Setälä: FUFA 12: 31 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
Setälä: JSFOu 30/5: 60 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
MUSz 411 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
NyH7
Munkácsi: NyK 23: 91 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Halász: NyK 24: 459 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
Castrén: Suomi 1845: 181
Lindström: Suomi 1852: 64
SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő Szótár. Budapest 1941.
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
VglWb 1: 952 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.
Lytkin: VokPerm 195 = Лыткин, В. И., Исторический вокализм пермских языков Москва 1964.