Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. ńälmä FU    'nyelv (testrész)'  de 'Zunge'  en 'tongue '



    UEW № 615 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Körperteile


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    SaamiLnjalˈmē '(Tier-)Maul, mouth'
    Nnjalˈbme -lm- 'mouth'
    Notńɑ̄ilm 'Mund, Mündung'Kuollan: 1128
    Notńɑilm 'Mund, Mündung'
    Ańɑ̄ilm 'Mund, Mündung'Kuollan: 1128
    Ańɑilm 'Mund, Mündung'
    Kldńɑ̄ilm 'Mund, Mündung'Kuollan: 1128
    Tńɑ̄ilme 'Mund, Mündung'Kuollan: 1128
     
    Mari/TscheremissischKBjəlmə 'Zunge, Sprache'
    Ujə̑lme 'Zunge, Sprache'
    Bjə̑lme 'Zunge, Sprache'
    Pńə̑lme 'Zunge, Sprache'Sprachstudien
     
    Chanti/OstjakischVńäləm 'Zunge, Sprache'OL: 2
    DNńȧtəm 'Zunge, Sprache'OL: 2
    Ońȧləm 'Zunge, Sprache'OL: 2
     
    Mansi/WogulischTJńiľəm 'Zunge, Sprache'WV: 57
    KUńiləm 'Zunge, Sprache'WV: 57
    Pńiľəm 'Zunge, Sprache'WV: 57
    Sońēləm 'Zunge, Sprache'WV: 57
     
    Ungarisch nyelv 'Zunge, Sprache'
    regnyév 'Zunge, Sprache'
    regnyőve 'Zunge, Sprache'
    regnyőve 'Zunge, Sprache'


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    A cseremiszben — a P ńə̑lme kivételével — *ń > j változás történt.

    A lapp szó egy másik testrészt jelöl (ehhez a jelenséghez vö. Szinnyei, Budenz-Alb. 42; Lakó: NyK 52: 243).

    A Setälä (FUFA 12: 112; JSFOu. 30/5; 53 ?-lel) és Vasmer (Beitr. 4: 209) által idevont finn niemi 'földnyelv', észt nälv 'tompa vég (késé)', nälp 'csúcs' szavak hangtani okokból nem tartoznak ide.

    Többen (Halász: NyK 24: 459; Setälä: FUFA 12: 17, 112; Setälä: JSFOu. 30/5: 53; Beitr. 17; NyH7; Lehtisalo: FUF 21: 28; FUV) a nyenyec (301) O ńɑ̄mū 'nyelv' szót is idevonták, ami azonban nem fogadható el, mert a ńɑ̄ʔ 'száj' és *mūʔ 'belső' (O m̥ūʔ 'bent, -be') összetétele.

    A magyar nyelv szónak a nyel- 'nyel' igéből való származtatása (lásd Sajn., Dem. 59; Gyarm., Aff. 261; CzF; VglWb. 953; Horger, MSzav.; SzófSz.; Juhász: Pais-Eml. 314) szintén nem fogadható el.



    Literatur
    • Gyarm: Aff 73, 200, 216, 261 {{usw}} = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
    • Beitr 17 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • Lehtisalo: FUF 21: 28 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 412 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • K.Sal : NyK 62: 252
    • Lindström: Suomi 1852: 65
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • VglWb 1: 953 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.