Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. niŋä U    'nő, asszony; nőstény'  de 'Frau, Weib, Weibchen'  en 'woman, female'



    UEW № 598 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Nő


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    számi/lappLniŋŋēlis 'Tierweibchen'
    Lnjiŋŋēlis 'Tierweibchen'
    Lnjinnjēlis 'Tierweibchen'
    Lnjunnjēlis 'Tierweibchen'
    Nnjiŋŋalâs ~ njiŋŋĕlâs 'female animal, a female'Gen . -ss-~-s-
    Kldńiñlѳs 'zum weiblichen Geschlechte gehörend'
    Tńiññelas 'zum weiblichen Geschlechte gehörend'Kuollan: 1097
    Tńeññelas 'zum weiblichen Geschlechte gehörend'
     
    mordvinEńi 'Frau, Weib, Gattin'Beitr: 28, JSFOu:
     
    ? komi/zürjénVmńin : ńin-ćeri 'женская особь семги'ćeri 'Fisch'
     
    hanti/osztjákVni 'Weib'OL: 163
    DNneŋ 'Weib'OL: 163
    Oniŋ 'Weib'OL: 163
     
    manysi/vogulTJnī 'Frau, Weibchen, Weib'WV: 41
    KUnē 'Frau, Weibchen, Weib'WV: 41
    Pnē 'Frau, Weibchen, Weib'WV: 41
    Sonē 'Frau, Weibchen, Weib'WV: 41
     
    magyar nő 'Frau, Weib, Ehefrau; Gattin,'Px3Sg. neje
    Alt 'Weibchen'
    ÚESz.nő
     
    nyenyecOńe 'Weib, Frau'Vok. ńeŋeJuraksamojedisches: 312
     
    enyecChnǟ 'Frau, Weib'JSFOu: 58.1: 14 (Donner – Joki)
     
    nganaszan nē 'Weib, Eheweib'
     
    szölkupTanäl-gum 'Frau'
    Nnäl-gop 'Weib'
    Čaneu 'meine Frau'
    Člneä 'Frau'
    Kenäije 'Weib'
    Kenäije-gum 'Frau'
    Kenäi-gum 'Frau'
    Kenäie-gom 'Frau'
     
    kamassz nē, ne 'Weib Frau'
     
    kojbál нэ 'Weib Frau'Janhunen, SW: 100
     
    mator нэ, нэ-газы˘ 'Weib Frau'Janhunen, SW: 100


    Magyarázat
    MagyarDeutsch

    Lapp. lâs ist ein Ableitungssuffix.

    Im Lapp., Mord. und Jur. fand ein Wandel *n > ń unter dem Einfluß des folgenden palatalen Vokals statt.

    Es ist unsicher, ob das syrj. Wort hierher gehört, da es nur in einem Ausdruck bekannt ist. Der Vokal der ersten Silbe in den Ug. Wörtern geht auf *e oder *ä zurück.

    Tscher. ńö: čüčə̑ńö, čüčüńö 'die Frau des jüngeren Bruders der Mutter' (čüčö 'jüngerer Bruder der Mutter') (Beitr. 28; s. auch Pais: MNy 47: 1, 48: 128) gehört nicht hierher, da es ein Deminutivsuffix ist.



    Bibliográfia
    • Gyarm: Aff 215 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
    • Beitr 28 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Zsirai: MNy 22: 184 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • Hunfalvy: MNyszet 5: 257 = Magyar Nyelvészet. 1–6, Pest 1856– [tatsächlich: 1855–] 1861.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 401 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • Halász: NyK 24: 462 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Rédei: NyK 71: 109 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Beke: Nyr 57: 95, 75: 473 = Magyar Nyelvő‘r. 1–, Budapest 1872–.
    • Lindström: Suomi 1852: 63
    • SW 100
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Castrén: Versuch 89 = Castrén, M. Alexander, Versuch einer ostjakischen Sprachlehre nebst kurzem Wörterverzeichnis. 2. verb. Aufl. Hg. von Anton Schiefner, St. Petersburg 1858.