Uralonet

na FU 'ez itt, ez ott' de 'der hier, dieser da' en 'this here, this there'

UEW № 582 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

Begriffsklasse: -

Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten


? Finnisch		naa 'de där( närmare); die, jene (näher)'	Pl des Pronomens taa. naat
		naat 'de där (närmare); die, jene (näher)'

? Estnisch	reg	naa 'nämä, diese'		SKES
	reg	nad 'he, sie'
	reg	naad 'he, sie'

? Saami	L	nāv 'so, auf diese Weise'
	N	nā ~ nāvt 'so, auf diese Weise'
	Not	nȧ̀it̨ 'so, auf diese Weise'		T.I.Itkonen, WbKKlp: 271
	T	nāitt 'so, auf diese Weise'		Kuollan: 1159

? Mansi/Wogulisch	KU	ńūpəľ 'gegen, auf, zu'		MSFOu: 127:71 (Kannisto – Liimola)
	P	nōpaľ 'gegen, auf, zu'		MSFOu: 127:71 (Kannisto – Liimola)
	P	ńūpəľ 'gegen, auf, zu'
	P	nōpäľ 'gegen, auf, zu'
	So	nūpəl 'gegen, auf, zu'		MSFOu: 127:71 (Kannisto – Liimola)
	So	nupəl 'gegen, auf, zu'
	N	numpėl 'gegen, auf, zu'		MSz

? Ungarisch		-nál, -nél 'bei, als (im Komparativ)'	Px1Sg. nálam
		nálam 'bei mir'	nálad, nála.... dir, ihr, ihm usw.
	reg	'zu'

Erklärung

A lapp vt módjel, a vogul, magyar -l ablatívuszrag, a vogul p pedig helynévképző.

A finn és észt névmások többes számú jelentése másodlagos.

A lapp nɑ̄, nɑ̄vt névmási határozószóról lásd még a *nä 'ez, az (névmás)' FP, ? U szócikket.

A vogul KU P ĺ másodlagos, a KU ń a szóvégi l hatásával magyarázható. Az N numpėl alak m eleme másodlagos.

A magyar alakváltozatok közül a -nál az eredetibb, a -nél hangrendi illeszkedés eredménye. A toldalék határozószói használata arra utal, hogy a -nál eredetileg névutó volt.

Liimola (MSFOu. 127: 41) a vogul névutók és a magyar esetrag alapszavaként egy 'közelség, környék' jelentésű szót feltételezett. A rekonstruálható alak viszont arra utal, hogy eredetileg egyszótagú, névmási eredetű lehetett.

Bizonytalan, hogy a *na 'ez itt, ez ott' névmás már a finnugor korban is létezett, mivel mutató névmási jelentése csak a balti-finn nyelvekben van meg.

A tévesen idevont mordvin E ńe, M ńä 'ez' névmáshoz (Qvigstad, Beitr. 207), a magyar családnevek (nyj.) -nott, -nól, -ni lokatívuszi toldalékához és a szamojéd nyenyec ńɑ̄ʔ '-hoz, felé', ńɑ̄na '-nál, -nél; -val, -vel', enyec ne '-hoz,elé' esetragokhoz stb. (Fokos: Nyr. 39: 158, 227; N. Sebestyén: ALH 7: 333) lásd még a *nä 'ez, az (névmás)' FP, ? U szócikket.

Literatur

Sz.Kispál: ALH 15: 433 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
Qvigstad: Beitr 207 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).
Munkácsi: Budenz-Alb 247.00
Hajdú: BUNyt 126 = Hajdú, Péter, Bevezetés az uráli nyelvtudományba (A magyar nyelv finnugor alapjai). Budapest 1966.
Winkler: Der Uralaltaische Sprachstamm 58.00
Zolnai: MNy 5: 70 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
Liimola: MSFOu 127: 71 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
Lakó: NyIOK 1: 213 = A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei. 1–, Budapest 1951–
Szinnyei: NyK 35: 448, 42: 222, 46: 299 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Beke: NyK 41: 271 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.