Uralonet
Research Institute for Linguistics, HAS MagyarEnglishDeutsch   InformationHelp

  1. mȣ̈ U    'mi'  de 'wir'  en 'we '



    UEW № 577 By No.: << Previous Next >> New search

    Lexical field: -


    Set of correspondences
     
    Finnish me 'wir'
     
    Ludic müö 'wir'
     
    Estonian meie 'wir'
     me 'wir'
     
    Saami/LappishLmij 'wir'
    Nmī 'wir'
    Notmij 'wir'Kuollan? 2004
    Amij 'wir'Kuollan? 2004
    Kldmij 'wir'Kuollan? 2004
    Tmij 'wir'Kuollan? 2004
     
    MordvinEmiń 'wir'
    Mmiń 'wir'
     
    Mari/CheremisKBmä 'wir'
    Ume 'wir'
    Bme 'wir'
     
    Udmurt/VotyakSmi 'wir'
    Gmi 'wir'Wichm [wotj]
     
    Komi/ZyryanSmi 'wir'
    Pmije̮ 'wir'
     
    Khanty/OstyakVmĕŋ 'wir'Du. minOL 82, 211
    DNmŏŋ 'wir'Du. minOL 82, 211
    Omuŋ 'wir'Du. minOL 82, 211
     
    Mansi/VogulTJmäŋ 'wir'FUF: 14:40 (Kannisto-Liimola)
    KUman 'wir'Du. minFUF: 28:21 (Kannisto-Liimola)
    Pman 'wir'Du. minFUF: 28:21 (Kannisto-Liimola)
    Somān 'wir'Du. mēnFUF: 28:21 (Kannisto-Liimola)
     
    Hungarian mi 'wir'
    regmí 'wir'
    regmik 'wir'
    regmü 'wir'
    regmű 'wir'
    regmük 'wir'
    regmink 'wir'
    regmünk 'wir'
    Altmiv 'wir'404
     
    Nenets/YurakOmańeʔ 'wir'Du. mańīʔJuraksamojedisches: 247
     
    Nganasan mêŋ 'wir'Du. mî
     
    SelkupTame 'wir'MSFOu: 122:179, 184 (Castr.-Leht.)
    Turmē 'wir'331
    Keme 'wir'MSFOu: 122:179, 184 (Castr.-Leht.)
     
    Kamassian miʔ 'wir'Du. mište
     
    Koibal ме 'мы, наш'Janhunen, SW: 91
     
    Mator мендя, мєндяє 'мЫ'Janhunen, SW: 91


    Commentaries
    MagyarDeutsch

    Vö. jukagir mit 'mi'; csukcs muri 'én, mi', altaji: *bi  : török biz , mongol bida (inkluzív), mongol ba  (exkluzív); tunguz *büä (exkluzív), tunguz mün-ti (inkluzív).

    A mordvin ń, vogul n és magyar n (ómagyar min) a *nɜ uráli névmásképző folytatói. A lapp j, zürjén P j és nyenyec ń szintén képzők.

    A magyar mi (nyj. mi, mű, ómagyar miv, ɔ: miü̯) névmásban az uráli *ŋ névmásképző rejlik, amely *γ-n keresztül vokalizálódott. Ez a képző megvan az osztjákban, a vogul tavdai nyelvjárásában és a nganaszanban is.

    A tőbeli magánhangzó nem vezethető vissza egyetlen uráli előzményre. A vokalizmusban mutatkozó sokféleség ősi lehet, miként néhány nyelvben a személyes névmásokból keletkezett személyragok esetében. A finnben *e, a cseremiszben őscseremisz *ε (< *ä vagy *e), a mordvinban, a permi nyelvekben és a magyarban pedig *i vagy *e feltételezhető. Az obi-ugor nyelvekben a kettes számú névmási alakokban ősvogul *ī, valamit ősosztják *i hangokkal, a többes számú alakokban pedig obi-ugor *ä (> ősvogul *ǟ ~ *ä̆, ősosztják *ö̆ és *ĕ) hanggal lehet számolni.

    Lásd *mȣ̈ 'én' U.



    Bibliography
    • Gyarm: Aff 196-7, 204-5, 283 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
    • Jacobsohn: ArUgrof 25 = Jacobsohn, Hermann, Arier und Ugrofinnen. Göttingen 1922.
    • Tailleur: CIFU 109 = Congressus Internationalis Fenno-Ugristarum Budapestini habitus 20–24. IX. 1960. Budapest 1963.
    • Sajn: Dem 93 = Sajnovics, Joannis, Demonstratio. Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse. Tyrnaviae [1771?].
    • Liimola: FUF 28: 21, 22 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • E.Itkonen: FUF 31: 209, 253, 315, 326 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Collinder: IUrSprg 54 = Collinder, Björn, Indo-uralisches sprachgut. Uppsala 1934 (Uppsala Universitets Ársskrift 1934. Filosofi, sprákvetenskap och historiska vetenskaper. 1).
    • Winkler: JSFOu 30/9: 11 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • Zsirai: Melich-Eml 494, 502 = Emlékkönyv Melich János hetvenedik születése napjára. Írták tisztelő‘i, barátai, tanítványai. Budapest 1942.
    • Hunfalvy: MNyszet 1: 147, 5: 482 = Magyar Nyelvészet. 1–6, Pest 1856– [tatsächlich: 1855–] 1861.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 625 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Janhunen: SW 91 = Janhunen, Juha, Samojedischer Wortschatz. Gemeinsamojedische Etymologien. Helsinki 1977 (Castrenianumin toimitteita. 17).
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Bouda: UJb 20: 82 = Ungarische Jahrbücher. 1–23. Berlin 1921–1945 [Fortsetzung UAJb.]
    • Angere: UrJukFr 67 = Angere, Johannes, Die uralo-jukagirische Frage. Ein Beitrag zum Problem der sprachlichen Urverwandtschaft. Stockholm 1956.