Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. mȣ̈ U    'mi'  de 'wir'  en 'we '



    UEW № 577 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: -


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    Finnisch  me 'wir'
     
    Lydisch  müö 'wir'
     
    Estnisch  meie 'wir'
     me 'wir'
     
    SaamiLmij 'wir'
    Nmī 'wir'
    Notmij 'wir'Kuollan? 2004
    Amij 'wir'Kuollan? 2004
    Kldmij 'wir'Kuollan? 2004
    Tmij 'wir'Kuollan? 2004
     
    MordwinischEmiń 'wir'
    Mmiń 'wir'
     
    Mari/TscheremissischKBmä 'wir'
    Ume 'wir'
    Bme 'wir'
     
    Wotjakisch/UdmurtischSmi 'wir'
    Gmi 'wir'Wichm [wotj]
     
    Komi/SyrjSmi 'wir'
    Pmije̮ 'wir'
     
    Chanti/OstjakischVmĕŋ 'wir'Du. minOL 82, 211
    DNmŏŋ 'wir'Du. minOL 82, 211
    Omuŋ 'wir'Du. minOL 82, 211
     
    Mansi/WogulischTJmäŋ 'wir'FUF: 14:40 (Kannisto-Liimola)
    KUman 'wir'Du. minFUF: 28:21 (Kannisto-Liimola)
    Pman 'wir'Du. minFUF: 28:21 (Kannisto-Liimola)
    Somān 'wir'Du. mēnFUF: 28:21 (Kannisto-Liimola)
     
    Ungarisch mi 'wir'
    regmí 'wir'
    regmik 'wir'
    regmü 'wir'
    regmű 'wir'
    regmük 'wir'
    regmink 'wir'
    regmünk 'wir'
    Altmiv 'wir'404
     
    NenetsischOmańeʔ 'wir'Du. mańīʔJuraksamojedisches: 247
     
    Tawgy mêŋ 'wir'Du. mî
     
    SelkupischTame 'wir'MSFOu: 122:179, 184 (Castr.-Leht.)
    Turmē 'wir'331
    Keme 'wir'MSFOu: 122:179, 184 (Castr.-Leht.)
     
    Kamassisch miʔ 'wir'Du. mište
     
    Koibalisch ме 'мы, наш'Janhunen, SW: 91
     
    Motorisch мендя, мєндяє 'мЫ'Janhunen, SW: 91


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    Vö. jukagir mit 'mi'; csukcs muri 'én, mi', altaji: *bi  : török biz , mongol bida (inkluzív), mongol ba  (exkluzív); tunguz *büä (exkluzív), tunguz mün-ti (inkluzív).

    A mordvin ń, vogul n és magyar n (ómagyar min) a *nɜ uráli névmásképző folytatói. A lapp j, zürjén P j és nyenyec ń szintén képzők.

    A magyar mi (nyj. mi, mű, ómagyar miv, ɔ: miü̯) névmásban az uráli *ŋ névmásképző rejlik, amely *γ-n keresztül vokalizálódott. Ez a képző megvan az osztjákban, a vogul tavdai nyelvjárásában és a nganaszanban is.

    A tőbeli magánhangzó nem vezethető vissza egyetlen uráli előzményre. A vokalizmusban mutatkozó sokféleség ősi lehet, miként néhány nyelvben a személyes névmásokból keletkezett személyragok esetében. A finnben *e, a cseremiszben őscseremisz *ε (< *ä vagy *e), a mordvinban, a permi nyelvekben és a magyarban pedig *i vagy *e feltételezhető. Az obi-ugor nyelvekben a kettes számú névmási alakokban ősvogul *ī, valamit ősosztják *i hangokkal, a többes számú alakokban pedig obi-ugor *ä (> ősvogul *ǟ ~ *ä̆, ősosztják *ö̆ és *ĕ) hanggal lehet számolni.

    Lásd *mȣ̈ 'én' U.



    Literatur
    • Gyarm: Aff 196-7, 204-5, 283 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
    • Jacobsohn: ArUgrof 25 = Jacobsohn, Hermann, Arier und Ugrofinnen. Göttingen 1922.
    • Tailleur: CIFU 109 = Congressus Internationalis Fenno-Ugristarum Budapestini habitus 20–24. IX. 1960. Budapest 1963.
    • Sajn: Dem 93 = Sajnovics, Joannis, Demonstratio. Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse. Tyrnaviae [1771?].
    • Liimola: FUF 28: 21, 22 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • E.Itkonen: FUF 31: 209, 253, 315, 326 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Collinder: IUrSprg 54 = Collinder, Björn, Indo-uralisches sprachgut. Uppsala 1934 (Uppsala Universitets Ársskrift 1934. Filosofi, sprákvetenskap och historiska vetenskaper. 1).
    • Winkler: JSFOu 30/9: 11 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • Zsirai: Melich-Eml 494, 502 = Emlékkönyv Melich János hetvenedik születése napjára. Írták tisztelő‘i, barátai, tanítványai. Budapest 1942.
    • Hunfalvy: MNyszet 1: 147, 5: 482 = Magyar Nyelvészet. 1–6, Pest 1856– [tatsächlich: 1855–] 1861.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 625 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Janhunen: SW 91 = Janhunen, Juha, Samojedischer Wortschatz. Gemeinsamojedische Etymologien. Helsinki 1977 (Castrenianumin toimitteita. 17).
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Bouda: UJb 20: 82 = Ungarische Jahrbücher. 1–23. Berlin 1921–1945 [Fortsetzung UAJb.]
    • Angere: UrJukFr 67 = Angere, Johannes, Die uralo-jukagirische Frage. Ein Beitrag zum Problem der sprachlichen Urverwandtschaft. Stockholm 1956.