Uralonet
Research Institute for Linguistics, HAS MagyarEnglishDeutsch   InformationHelp

  1. mȣnɜ- (monɜ-) U    'mond'  de 'sagen'  en 'say'



    UEW № 570 By No.: << Previous Next >> New search

    Lexical field: Sprache. Rede


    Set of correspondences
     
    Finnish manaa- 'ermahnen, ermahnend antreiben, verwünschen, fluchen'
     
    Estonian mana- 'heruntermachen, zu Schanden machen'
     ära mana- 'verwünschen'
     mõna- 'heruntermachen, zu Schanden machen; zu Verstehen geben, andeuten'
     
    Saami/LappishSmuone- 'nominare'Lind -- Öhrl [lapp]
    Lmå̄nna- 'vermuten, (er)raten'
    Friismoanna- 'conjicere divinare, erraten, raten'Friis
     
    ? MordvinEmuńa- 'zaubern, behexen'
    M*məńa- 'zaubern, behexen'
     
    ? Mari/CheremisKBmana- 'sagen'
    Umana- 'sagen'
    Bmana- 'sagen; äußern'
     
    ? Hungarian mond- 'sagen; nennen'
    regmond- 'sprechen'
     
    ? Nenets/YurakOmān- 'sagen'Juraksamojedisches: 253
     
    ? Enets man- 'sagen'NyK: 66:39 (Mikola)
     
    ? Nganasan muno- 'sagen'
     
    ? Selkup my-mbiem- 'sagen'Beitr: 298
     
    ? Kamassian ma- 'sprechen, sagen'


    Commentaries
    MagyarDeutsch

    Vö. jukagir mon- 'mond'; indoeurópai: óind mányate 'ő gondol', latin monēre 'figyelmeztet' stb.

    Az első szótagi hangmegfelelés nem világos. A finn szó eredeti *a hangra, az észt pedig *a és *o hangokra utal. A finn szó germán jövevényszó is lehet (vö. svéd mana 'figyelmeztet'), vagy pedig egy eredeti és egy germán szó eshetett egybe (ez megmagyarázná az első szótagi a hangot, ami a rokon nyelvekben egyáltalán nem bizonyítható).

    A mordvin szó ń hangja miatt nehezen illik ide. A cseremisz őscseremisz *a hangra utal, ami a szó finnugor eredete ellen szól.

    Az eredeti jelentésből keletkezhetett a finn 'átkot mond, megátkoz' és a mordvin 'varázsol' jelentés. Vö. magyar mond 'mond' ~ átkot mond 'átkot mond, megátkoz', mordvin azan 'mondok' (M) ~ 'megátkozok' (E).

    A szölkup adat inkább egy kamassz alakhoz hasonlít (-iem!); ezért és mert ez az egyetlen adat, a szó idetartozása bizonytalan.

    Hangutánzó/hangfestő.



    Bibliography
    • Beitr 21, 298 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • Tailleur: CIFU 111 = Congressus Internationalis Fenno-Ugristarum Budapestini habitus 20–24. IX. 1960. Budapest 1963.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Jensen: Hirt-Festschr 2: 177
    • Collinder: IurSprg 64 = Collinder, Björn, Indo-uralisches sprachgut. Uppsala 1934 (Uppsala Universitets Ársskrift 1934. Filosofi, sprákvetenskap och historiska vetenskaper. 1).
    • Collinder: JukUr 83 = Collinder, Björn, Jukagirisch und Uralisch. Uppsala – Leipzig 1940 (Uppsala Universitets Ärsskrift. Recueil de travaux publié par l'université d'Uppsala 1940: 8).
    • Mayrhofer 2: 583 = Mayrhofer, Manfred, Kurzgefaßtes etymologisches Wörterbuch des Altindischen. A Concise Etymological Sanskrit Dictionary. 1–4. Heidelberg 1956, 1963, 1976, 1980.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 628 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • Halász: NyK 24: 447 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Lindström: Suomi 1852: 58
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Bouda: UJb 20: 81 = Ungarische Jahrbücher. 1–23. Berlin 1921–1945 [Fortsetzung UAJb.]
    • Angere: UrJukFr 127 = Angere, Johannes, Die uralo-jukagirische Frage. Ein Beitrag zum Problem der sprachlichen Urverwandtschaft. Stockholm 1956.