Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. mȣlɜ (mȣljɜ, mȣlkɜ) FU    'mell'  de 'Brust'  en 'breast'



    UEW № 569 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Körperteile


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    ? Mari/TscheremissischMKmalə̑š 'kivájt fatörzsből készült méhkas kis nyílásának fafödője; hölzerner Deckel für die kleine Öffnung des aus einem Baumstamm verfeitigten Bienenkorbes'Nyr: 58:126 (Beke)
     
    Wotjakisch/UdmurtischSme̮ľa 'Brust Bruststück (z. B. eines Ochsen), Wamme (z.B. Fuchsw.),Brust am Hemde'
    Sme̮l 'a madárnak (pl. a lúdnak) nyak alatti része a lábak között; unter dem Hals zwischen den Füßen befindlicher Teil beim Vogel (der Gans)'Nyr: 56: 137 (Munkácsi)
    Sme̮ľa 'a bordák alatt levő hasrész embernél s állatnál; Bauchteil unter den Rippen bei Mensch und Tier'Munkácsi: Nyr56:137
    Sme̮ľa 'грудь'URS
    Sme̮l 'грудные мышцы птиц'URS
    Sme̮ľ 'Brust Bruststück (z. B. eines Ochsen), Wamme (z.B. Fuchsw.),Brust am Hemde'
    Ufmoľa gureź 'kerek magános hegy (tkp. hasas hegy); runder alleinstehender Berg (eiglt. bauchiger Berg)'Munkácsi: Nyr56:137
    Kmu̇ľa 'a bordák alatt levő hasrész embernél s állatnál; Bauchteil unter den Rippen bei Mensch und Tier'Munkácsi: Nyr56:137
    Gme̮l 'a madárnak (pl. a lúdnak) nyak alatti része a lábak között; unter dem Hals zwischen den Füßen befindlicher Teil beim Vogel (der Gans)'Nyr: 56: 137 (Munkácsi)
     
    Ungarischregmál 'prémes állatnak has alatti prémje'Ész
    regmáj 'prémes állatnak has alatti prémje'
    regmály 'prémes állatnak has alatti prémje'
    regmál 'Bauchfell eines Pelztiers; földfelszíni kiemelkedés (hegy, domb) oldala; südlicher (Berg-)Abhang'MNy: 43:26
    regmáj 'Bauchfell eines Pelztiers; földfelszíni kiemelkedés (hegy, domb) oldala; südlicher (Berg-)Abhang'
    regmály 'p Bauchfell eines Pelztiers; földfelszíni kiemelkedés (hegy, domb) oldala; südlicher (Berg-)Abhang'
    reghasmál 'hasmánt; auf dem Bauche liegend od. Kriechend'ÚMTsz
    regmálinkó 'Goldamsel, Pirol'
    regrókamál 'Fuchswamme'
    regmálingó 'Goldamsel, Pirol'
    Altmál 'Brust'
    Altmáj 'Brust'
    Altmály 'Brust'


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    A cseremisz szó idetartozása egyrészt a hangja miatt, másrészt azért bizonytalan, mert testrészre vonatkozó jelentése nem ismert; de vö. cseremisz mel 'mell' ~ melə̑š, melš 'kivájt fatörzsből készült méhkas kis nyílásának fafedője', votják mures 'kebel, mell' ~ 'a méhkas kis nyílásának fafedője'.

    A votják alakok közül valószínűleg az l hangot tartalmazók az eredetibbek. Az l > ĺ palatalizálódáshoz lásd Uotila: MSFOu. 65: 428—9.

    Lehetséges, hogy a magyar mál és mell 'mell, kebel' (lásd *mälke (*mälγe) 'mell' FU) szavak közös előzményre mennek vissza, és a mál előzménye a finnugor vagy az ugor korban ikerítéssel keletkezett a mell változataként; később a magyarban ezek a változatok önállósultak, és jelentés szempontjából is elkülönültek (MUSz. 610; Mészöly: Nyr. 79:94, ÓmSzöv. 19; Pais: MNy. 56:311; J. Kiss: MNy. 61:210; másként SzófSz.; ellene Toivonen: FUFA 28: 252). — A magyar 'lejtő' jelentéshez lásd Lőrincze: MNy. 43: 24.

    A votják me̮ĺa 'mell' szónak a finn mälvi 'begy' szóval való egyeztetése (Toivonen: Vir. 1951: 315; SKES) hangtani nehézségek miatt nem fogadható el.

    A nyenyec mɑ̄l 'vég, csúcs' és szölkup mɑ̆lča- 'befejez' szavak (Györke: MNy. 37: 305) jelentéstani okokból nem tartoznak ide.



    Literatur
    • Munkácsi: AkÉrt 1916: 74 = Akadémiai Értesítő. 1–56, Budapest 1890–1948.
    • Toivonen: FUF 20: 56 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • Munkácsi: Nyr 56: 137 = Magyar Nyelvő‘r. 1–, Budapest 1872–.
    • Beke: Nyr 58: 126 = Magyar Nyelvő‘r. 1–, Budapest 1872–.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Toivonen: Vir 1951: 315 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.