Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. mura (murɜ) U    'darab, morzsa; szétmorzsol, széttördel, széttörik'  de 'Stück, Krümchen; (tr. intr.) zerbröckeln, zerbrechen '  en 'bit, crumb; crumble, crack (tr intr)'



    UEW № 566 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Teil,  Brechen


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    Finnisch  murakka 'mör, lucker, mürbe, locker'
     murea 'locker, bröcklich'
     murene- 'sich zerbröckeln'
     muru 'Stückchen, Brocken'
     murta- 'biegend brechen, zerbrechen'
     
    Estnisch  mure 'brüchig, bröckelig, zerreiblich, mürbe, rösch'Gen. mureda
     murenda- 'mürbe machen, zerkrümmeln, zerbröckeln'
     
    ? SaamiLmuorˈhka- 'morsch, spröde, brüchig werden von Holz, Stoffen'
    Nmoarrâ- -r- 'break to pieces (ice or frozen surface of snow ...)'
    Nmǫrre -r- 'crumb little bit (e.g. bread)'
     
    Chanti/OstjakischVmɔri̮- 'bersten, zerbrechen (intr.)'OL: 98
    DNmorəj- 'bersten, zerbrechen (intr.)'OL: 98
    Omari- 'bersten, zerbrechen (intr.)'OL: 98
     
    Mansi/WogulischKUmor- 'murtua; надломиться'Kannisto: mitg. Liim Vir 1967: 209
    KUmorl- 'murtaa; надломить'
    Somur- 'murtua; надломиться'
    Somurl- 'murtaa; надломить'
     
    Ungarisch mar- 'beißen, nagen, (Säure) ätzen, zerfressen; (Technik) fräsen'
     morzsa 'Krümchen, Brösel, Brosam'
     morzsol- 'bröckeln, bröseln; (Mais) körnen, abkörnen'
    reg?mart 'Ufer, Strand'
     
    NenetsischOmardā- 'durchbrechen, zerbrechen (tr.)'Juraksamojedisches: 244
    Omardo- 'durchbrechen, zerbrechen (intr.)'
     
    Enetsisch/Jenissej-SamojedischChmoðeiʔ- 'zerbrechen'
    Chmoðeʔi- 'zerbrechen'
    Bmorei- 'zerbrechen (intr.)'
    Bmoreʔe- 'zerbrechen (tr.)'
     
    Tawgy marúʔá 'zerbrechen'
     
    SelkupischTaMmurālta- 'murentaa; zerkrümeln, zerbröckeln'DonnMskr
    Tymorena- 'brechen, knicken'
    NPmorru 'Stück, Bissen'
    NPmorna- 'zerschlagen, zerbrechen'
     
    Kamassisch bə̑rujdābə- 'brechen, sprengen, zerbrechen'


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    Vö. indoeurópai: óind mr̥ṇɑ̄ti 'összezúzott, összetört', latin molere .

    A finn kka, ea (< *eδa), u, osztják əj, i̮, i, szölkup na, lta, l és kamassz dɑ̄bə képzők.

    A magyar o (vö. morzsa) a rákövetkező r valamint r + zs hatására a hangból keletkezett.

    A magyar morzsa, morzsol szavak őrizték meg az eredeti jelentést, a mar alakban 'összemorzsol, összetör' → 'harap, rág' jelentésváltozás történhetett. A nyj. mart 'part' eredetileg a folyónak a víz marta oldalára, víz mosta partjára vonatkozhatott.

    A lapp alakok talán finn jövevényszók lehetnek.

    Nomenverbum.

    Hangutánzó/hangfestő.



    Literatur
    • Lehtisalo: FUF 21: 20 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Wichmann: FUF 2: 166 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Setälä: FUFA 12: 34 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Jensen: Hirt-Festschr 2: 177
    • Collinder: IUrSprg 64 = Collinder, Björn, Indo-uralisches sprachgut. Uppsala 1934 (Uppsala Universitets Ársskrift 1934. Filosofi, sprákvetenskap och historiska vetenskaper. 1).
    • Setälä: JSFOu 30/5: 69 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • Mayrhofer 2: 672 = Mayrhofer, Manfred, Kurzgefaßtes etymologisches Wörterbuch des Altindischen. A Concise Etymological Sanskrit Dictionary. 1–4. Heidelberg 1956, 1963, 1976, 1980.
    • Hexendorf: MNy 52: 297, 440 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 600, 630 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • Munkácsi: NyK 25: 269 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Castrén: Suomi 1845: 180
    • Janhunen: SW 87 = Janhunen, Juha, Samojedischer Wortschatz. Gemeinsamojedische Etymologien. Helsinki 1977 (Castrenianumin toimitteita. 17).
    • Szófsz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Liimola: Vir 1967: 209 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.