Uralonet

muŋkɜ FU 'test' de 'Körper' en 'body'

UEW № 563 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

Begriffsklasse: Körperteile

Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten


Mari/Tscheremissisch	KB		moŋγə̑r 'Rumpf, Leib'
	U		moγər 'Rumpf, Leib'
	B		moγər 'Rumpf, Leib, Körper, Richtung, Seite'

Wotjakisch/Udmurtisch	S		mi̮gor 'Körper, Wuchs, Statur, körperliches Äußere, Gestalt'
	K		mugor 'Körper, Wuchs, Statur, körperliches Äußere, Gestalt'
	G		mugor 'Körper, Leib'		Wichm [wotj]

Komi/Syrj	SO		mi̮ge̮r 'туловище, стан'
	V		mi̮g 'Schoß (am Kleid), Leib (am Hemd), Unterteil, Leib (am Frauenhemd)'
	P		mi̮g 'Schoß (am Kleid), Leib (am Hemd), Unterteil, Leib (am Frauenhemd)'
	P		mi̮ge̮·r 'Wuchs, Leibesgestalt, Rumpf'
	PO		mѳgѳ·r 'Leib, Rumpf'

Ungarisch			mag 'Samen; Korn; (Frucht) Kern; Nachkomme Nachkommenschaf (nach 1416.um1450.maguabol, BécsiK10; 1617, magu, Lép.: PTük. 402 NySz.) Samen; Korn; (Frucht) Kern; Nachkomme, Nachkommenschaft, Samen'	Akk. magot
			maga 'selbst; allein; Sie; und doch zwar; dial. wohl, zwar; mein Mann'
		?	magas 'hoch; (altung.) Höhe'
		?	magvas 'kernig gehaltvoll'
	reg		magló 'szaporítás végett tartott disznó; Zuchtschwein'

Erklärung

A cseremisz és permi r denominális névszóképző.

Az eredeti 'test' jelentésből fejlődött ki a magyar 'mag' jelentés, vö. lat. corpus 'test' ~ 'velő, mag' ~ ófelnémet (h)rëf 'test, altest, anyaméh'. Az eredeti 'test' jelentésből érthető meg a visszaható névmási jelentés; vö. mongol beje 'test' ~ mini beje 'én magam', jakut bäjä 'test' ~ min bäjäm 'én magam', nyenyec piδ, puχūδ 'test' ~ mań pitam 'én magam'. A kérdőjellel idevont magyar magas 'magas' szó jelentéséhez vö. syrj. P mi̮ge̮∙r 'test, törzs' ~ mi̮ge̮ra 'nő, -növésű'.

A magyar mag 'mag' és maga 'maga' szavak elválasztása és utóbbinak egy feltett finnugor *mb névmás g (< *ŋ) képzővel ellátott származékából való eredeztetése (Martinkó: NytudÉrt. 38: 40, MNy. 52: 263) nem fogadható el.

A nyenyec *maŋk- (< mań manktan) 'én magam' stb. és szölkup *maga- 'test' szavak egyeztetése a magyar maga névmással nem valószínű. A nyenyec szónak más magyarázata is lehet, a szölkup szó pedig névutó, illetve rag, mely egy mo- (< mi̮) 'dolog, valami' jelentésű névszó ga (qi̮) koaffixummal ellátott alakjából keletkezett.

Literatur

N.Sebestyén : CIFU 256.00 = Congressus Internationalis Fenno-Ugristarum Budapestini habitus 20–24. IX. 1960. Budapest 1963.
Beke: CserNyt 113 = Beke, Ödön, Cseremisz nyelvtan. Budapest 1911 (FF 16 – Sonderdruck aus NyK 39–41).
Setälä: FUFA 12: 86 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
Setälä: JSFOu 30/5: 53 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
Gombocz: MNy 20: 61 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
MUSz 596, 598 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
Hajdú: NéprNytud 7: 11 = Néprajz és Nyelvtudomány. 1–, Szeged 1957– (Acta Univ. Szegediensis. Sectio enthnographica et linguistica).
NyH7
N.Sebestyén : NyK 64: 341
Ojansuu: Pron 76 = Ojansuu, Heikki, Itämerensuomalaisten kielten pronominioppia. AUFA B 1: 3 1922.
SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő Szótár. Budapest 1941.
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
Ravila: Vir 1931: 310 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.
Lytkin: VokPerm 194 = Лыткин, В. И., Исторический вокализм пермских языков Москва 1964.