Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. ćäŋkɜ, śäŋkɜ FU    'tör'  de 'brechen'  en 'break (tr)'



    UEW № 56 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Tör


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    ? mordvinEśive- 'brechen, abbrechen'
     
    udmurt/votjákSč́ig- 'sich zerreißen, brechen'
    Sč́ig- 'sich zerreißen, brechen'
    Kč́eg- 'sich zerreißen, brechen (intr.); zerreißen, abbrechen, zerbrechen (tr.)'
    Kč́ig- 'sich zerreißen, brechen; zerreißen, abbrechen, zerbrechen'
    Gćigị̑- 'brechen abbrechen'Wichm [wotj]
     
    komi/zürjénSćeg- 'brechen, zerbrechen, entzweibrechen, in Stücke zerbrechen (tr.); brechen'
    Pćeg- 'brechen, zerbrechen, entzweibrechen, in Stücke zerbrechen (tr.); brechen'
    POći·g- 'brechen (tr. und intr.)'
     
    hanti/osztjákVsöŋk- 'schlagen'Ostjakisches: 852
    Trjsȧ̆ŋḳ- 'schlagen'OL: 160, 238
    DNseŋk- 'schlagen'
    DNseŋkep 'Knüttel'OL: 160
    Oseŋk- 'schlagen'
    Oseŋkep 'Knüttel'OL: 160
     
    manysi/vogulTJsäŋkǟp 'Mörser (zum Stoßen)'WV: 16
    Tsäŋg- 'törni, zúzni; brechen, stampfen, zerschlagen'NyK/25:259
    Ksaŋk- 'törni, zúzni; brechen, stampfen, zerschlagen'
    KUsɔ̈̄ŋkəp 'Mörser (zum Stoßen)'
    Psaŋk- 'hacken'MSz: 134: 180 (Kannisto – Liimola)
    Psaŋkəp 'Mörser (zum Stoßen)'
    LOsāŋkap 'Mörser (zum Stoßen)'
    Nsaŋk- 'törni, zúzni; brechen, stampfen, zerschlagen'
     
    magyar szeg- 'einsäumen, nähen; (Brot) schneiden, anschneiden'
    ÚESz.szeg


    Magyarázat
    MagyarDeutsch

    A mordvin szó idetartozása szóbelseji v (< *ŋ) hangja miatt kétséges.

    A votják és zürjén PO szavakban szórványos *e > i változás történt. A többek (Szinnyei: NyK 38: 278; Beke: Nyr. 38: 450) által idevont cseremisz KB čaŋγe-, U coŋe- 'bemetsz, rovátkol, épület vázát ácsolja' szavak első szótagbeli hátul képzett magánhangzójuk miatt nem tartoznak ide (lásd *čaŋɜ- 'üt' FU).



    Bibliográfia
    • Beitr 152 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • Collinder: CompGr 55 = Collinder, Björn, Comparative Grammar of the Uralic Languages. Stockholm 1960.
    • ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
    • E.Itkonen: FUF 31: 179, 311 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 283 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH1
    • K.Sal: NyK 62: 251
    • s-Laute 63, 120
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • VglWb 1: 577 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.
    • Lytkin: VokPerm 133 = Лыткин, В. И., Исторический вокализм пермских языков Москва 1964.