Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. muja- FU    'megérint, tapint'  de 'anrühren, tasten'  en 'touch, feel (by hand) (tr)'



    UEW № 558 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Tastgefühl


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    Finnisch  muista- 'sich erinnern, verstehen, kennel, kunna, können'
     
    Olonetsisch muja- 'kosten'FUF: 18:181 (Gen. mitg. Toivonen)
     
    Wepsisch  mui̯a- 'probieren, tasten mit den Händen, den Füßen, mit der Zunge'FUF: 18:181 (Setälä mitg. Toivonen)
     
    Estnisch  mõista- 'verstehen, fassen, begreifen, einsehen, merken, erraten, empfinden, bedeuten, einen Sinn haben, urteilen, zuerkennen, zusprechen'
     
    Livisch  mo͕ìst- 'verstehen, merken'Kett [liv]
     
    SaamiNmuiˈtet- 'recall, recollect'< Finnisch
     
    MordwinischEmuje- 'finden'
    Mmuje- 'finden'
     
    Mari/TscheremissischKBmoa- 'finden'
    Umua- 'finden'
    Bmua- 'finden'
     
    Wotjakisch/UdmurtischSmajalt- 'abwischen, abwendeln (z.B. den Staub vom Tisch)'
    Kmaď- 'erzählen, Märchen sagen, ein Rätsel aufgeben'
    Gmaď 'Rätsel'
     
    Komi/SyrjSmojd-ki̮l 'Märchen'ki̮l 'Zunge, Sprache, Rede, Wort'
    Smojd- 'Märchen erzählen'
    Smoď- 'schwatzen plaudern, Leeres reden; vor sich hin murren'
    POmoď 'Märchen'
     
    Chanti/OstjakischVmujwəti̮ 'Rätsel, Los'Ostjakisches: 500
    DNmojəptə 'Rätsel'
    DNmojəptə- 'raten lassen, ein Rätsel aufgeben'
    Nimŭjəptə 'Rätsel'
    Nimŭjəptə 'raten lassen'
     
    Mansi/WogulischNmōjt 'Sage'< Komi/Syrj
     
    ? Ungarisch mutat- 'zeigen, vorzeigen, sehen lassen; bezeigen, erweisen; hinweisen, deuten'
    regmútat- 'zeigen, vorzeigen, sehen lassen; bezeigen, erweisen; hinweisen, deuten'


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    Az osztják wəti̮, əptə deverbális névszóképző. A magyar mutat- csak akkor vonható ide, ha tat eleme műveltető képzőbokor.

    A finn u hanggal szemben a lívben és az észtben eredeti *o tehető fel. A finn u ~ őspermi *o (> zürjén o ~votják a) megfelelés szórványos, és a második szótagi *a hatásával függhet össze (nyílásfok utáni hangrendi illeszkedés). A magyarban a *j eltűnése hossz ú hangot eredményezett, amely később rövidült.

    Az eredeti jelentésből, amely a vepszében és votjákban megőrződött, egyrészt 'megízlel' (olonyeci, vepsze), másrészt 'megért, tud, ismer, emlékszik' (finn, észt, lív) jelentés fejlődhetett. A volgai nyelvek '(meg)talál' jelentése az eredeti konkrét jelentésre megy vissza. A permi nyelvek és az osztják 'találós mesét felad' (→ 'mese; mesél') jelentése a '(meg)talál' jelentés alapján érthető. A magyar szavak jelentésváltozása a következőképpen történhetett: 'megérint, megtapint' → 'megért, tud, ismer, emlékszik' → (műveltető képzővel) 'megértet, tudat, emlékeztet, figyelmeztet, int' → 'mutat'. A jelentésekhez vö. finn osata 'tud, ismer, ért' ~ osoittaa 'mutat, megmutat' (SKES); latin monstrɑ̄re 'mutat, megmutat' ~ monēre 'figyelmeztet, int' ~ meminisse 'emlékszik', litván iš-manaũ, -manýti 'ért, gondol' (Walde, LatEtWb.3); német weisen '(meg)mutat' ~ Weise 'mód' ~ wissen 'tud' (Kluge, DtEtWb. 18); ír taisfennin 'mutat' ~ finn- 'tud'; vö. még Buck, A Dictionary of Selected Synonyms in the Principal Indo-European Languages. Chicago, 1949: 1045.

    A nyenyec muʔeu 'tart, használ, gondoz' (Setälä: FUFA 12: 37, JSFOu. 30/5: 63) jelentéstani okokból nem tartozik ide.




    Literatur
    • Toivonen: FUF 18: 181 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Uotila: FUF 26: 165 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Setälä: FUFA 12: 37 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Setälä: JSFOu 30/5: 63 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 638 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • Paasonen: NyK 38: 192 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Hajdú: NyK 60: 50 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Rédei: NyK 71: 102 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.