Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. mučɜ FU    'betegségféle'  de 'irgendeine Krankheit'  en 'a kind of disease'



    UEW № 556 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Fáradtság. Betegség


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    mari/cseremiszKBmə̑ž 'Krankheit'
    KBüštə-mə̑ž 'kaltes Fieber'üštə 'kalt'
    Umuž 'Krankheit'
    Uďüštə-muž 'kaltes Fieber'ďüštə 'kalt'
     
    udmurt/votjákSmi̮ž 'unerfülltes Opfergelübde, eine von der Gottheit als Strafe zugefügte Krankheit'
    Gmı̣̑ž 'eine böse, Krankheiten und Unheil bringende Kraft'Wichm [wotj]
     
    komi/zürjénSmi̮ž 'Schuld'
    Smi̮ža 'schuldig'
    Smi̮žji̮- 'strafen mit Krankheit'< hanti/osztjákWied [syrj]
    Pmi̮ža 'schuldig, Strafe, Krankheit'
     
    hanti/osztjákVmɔč 'Schaden'Ostjakisches: 548
    Vjmi̮č 'Schuld, Verbrechen'
    Kazmǫš '(äußere od.innere) Krankheit; Schuld, Gebrechen, Fehler'
     
    manysi/vogulKUmaš 'Loch (in einem Boot), (äußerliches) Gebrechen, Körperverletzung'FUF: 12:180 (Kannisto mitg. Set.)
    Pmošŋ 'krank'Kannisto: mitg. Set FUF, 12: 180
    LUmaš 'Loch (in einem Boot), äußerer Naturfehler'FUF: 12:180 (Kannisto mitg. Set.)
    Somos 'Loch (in einem Boot), (äußer) Gebrechen, Krankheit'Kannisto: mitg. Set FUF, 12: 180
     
    ? magyarreghagy-máz 'hitziges Fieber, wobei man immer phantasiert; Typhus; (altung.) Fallsucht'
    ÚESz.hagymáz


    Magyarázat
    MagyarDeutsch

    Ung. -máz (dial. -más, -mász) gehört nur dann hierher, wenn der auslautende Konsonant (z, sz < *s) das Ergebnis einer Assimilation (*č > *ć) an gy (< *ʒ́ < *ńć) des ersten Gliedes (hagy-) ist.

    Das ungarische Wort ist eine undurchsichtig gewordene Zusammensetzung; zum ersten Glied s. *kȣńćɜ 'eine Fieber verursachende Krankheit; Fieber haben, krank sein' Ug. bzw. *kolja 'böser Geist' FU.




    Bibliográfia
    • ÁKE 184, 319 = Munkácsi, Bernát, Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben. 1. kötet. Magyar szójegyzék s bevezetésül: a kérdés története. Budapest 1901.
    • ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
    • Setälä: FUF 12: 180 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Toivonen: FUF 19: 74, 216, 32: 43 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Uotila: MSFOu 65: 164, 353 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • Zsirai: NyK 47: 149 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Fokos: Nyr 62: 15 = Magyar Nyelvő‘r. 1–, Budapest 1872–.
    • Uotila: SyrjChr 120 = Uotila, T. E., Syrjänische Chrestomathie mit grammatikalischem Abriss und etymologischem Wörterverzeichnis. Helsinki 1938. (Hilfsmittel für das Studium der finnisch-ugrischen Sprachen. VI).
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.