Uralonet

mu FU 'másik, ?ez, az' de 'ander(er), ?dieser, jener' en 'another, ?this, that'

UEW № 554 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

Fogalomkör: névmások

Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok


finn			muu '(ein) anderer'

észt			muu 'anderer, sonstig'

számi/lapp	L		nubbē 'der zweite (Ordnungszahlwort); der eine, der andere, ein anderer'
	N		nubˈbe -bb- 'one (of two), the other, one thing or the other, another, another man, second (ordinal); next, following'
	Not		nu_ipp 'der zweite (Ordnungszahlwort); der eine, der andere, ein anderer'	Kuollan: 1164
	A		nump 'der zweite (Ordnungszahlwort); der eine, der andere, ein anderer'	Kuollan: 1164
	Kld		nu_imp 'der zweite (Ordnungszahlwort); der eine, der andere, ein anderer'	Kuollan: 1164
	T		nu_impe 'der zweite (Ordnungszahlwort); der eine, der andere, ein anderer'	Kuollan: 1164

mari/cseremisz	KB		molə̑ 'ein anderer'
	U		molo 'ein anderer'
	B		molo 'ein anderer, der andere, ander'

udmurt/votják	S		mi̮d 'anderer, anderes'
	S		muket 'verschieden, anderweitig, von einer anderen Art, anderer'
	K		mə̑d 'anderer, anderes'
	G		muket 'anderer'	Wichm [wotj]

komi/zürjén	S		me̮d 'ander(er), zweiter'
	S		muke̮d 'anderer'
	P		me̮d 'ander(er), zweiter'
	P		muke̮d 'anderer'
	PO		mu̇d 'ander(er)'
	PO		mukѳ·d 'irgendein'

hanti/osztják	Trj	?	måki̮ 'früher, ehemals, vordem, vor langer Zeit, vor einigen Jahren'	Ostjakisches: 507
	Kaz		mǒχa 'früher'
	Kaz	?	măχa 'früher'	Ostjakisches: 507
	N	?	*mōγə̑l 'übrig, jener'	Vértes, OstjPron: 163, 299
	N	?	*moγət 'jene, die übrigen'

manysi/vogul	TJ		mɛ̮̄t 'zweiter, anderer, künftig, Fremder'	WV:98, WV: 191
	TJ		māt 'auf eine andere Weise'
	KU		māt 'zweiter, anderer, künftig, Fremder'
	KU		mōt 'auf eine andere Weise'
	P		mōt 'fremder, anderer'
	P		mē̮təŋś 'auf eine andere Weise'
	P		mōt 'auf eine andere Weise'
	So		mɔ̄t 'fremder, anderer'
	So		mɔ̄t 'zweiter, anderer, künftig, Fremder'

magyar			más 'ander, (ein) anderer, Abbild, Ebenbild; Kopie, Abschrift, seinesgleichen, (dial.) múlt, vergangen, válasz, Antwort, Entgegnung'
			másik 'der anderer'
			második 'der zweite'
			másol- 'kopieren, abschreiben,'
			más-fél 'anderthalb'
			ma 'heute, nun, jetzt'
			majd 'bald, in kurzer Zeit, ein wenig später, beinahe, fast'
			már 'schon, bereits'
			most 'jetzt, nun'
	ÚESz.		ma
	ÚESz.		majdan
	ÚESz.		már
	ÚESz.		más
	ÚESz.		másod
	ÚESz.		másol
	ÚESz.		most

Magyarázat

A cseremisz lə̑, lo, permi d, osztják γ és vogul t névmásképzők. A magyar s melléknévképző. A lapp b́be, mpe középfokjel. A permi ke̮d, ket elemben talán a zürjén kod és votják kud 'ki, melyik' névmás rejlik. Az osztják moγəl szó l eleme PxSg3., a moγət t-je pedig többesszám-jel.

A lapp n elhasonulás útján keletkezett az *m hangból.

A votják mi̮d, mə̑d, zürjén me̮d alakokban az őspermi *ȯ̭ szabálytalan, mivel finnugor *u alapján *i̮ lenne várható. A muke̮d, muket alakok u eleme talán a szókezdő m labializáló hatásával magyarázható.

A 'más' jelentés korábbi mutató névmási jelentésből fejlődhetett, ugyanis csak ebben az esetben tartozhatnak ide a kérdőjellel idevont magyar szók. Ha valóban idetartoznak, akkor a szónak még a magyar nyelv önálló életében is lehetett mutató névmási jelentése. A jelentésmegfelelésekhez vö. magyar az 'az' ~ mordvin E ombo, M omba 'másik, második', finn tuo 'az, a' ~ toinen 'másik', osztják moγəl 'az' ~ 'többi, egyéb'.

Bibliográfia

Gyarm: Aff 18, 190 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
Ojansuu: AUFA 1/3 /1923: 104 = Turun Suomalaisen Yliopiston Julkaisuja. Annales Universitatis Fennicae Aboensis. Sarja/Ser. B [ab. Bd. 3 neben der Serienbezeichnung:] Humaniora [ab Bd. 5 fehlt im Titel "Fennicae"; ab Bd. 21 statt "Aboensis" Turkuensis"]. 1–, Turku 1923–.
Orbán: FgrSzámn 79 = Orbán, Gábor, A finnugor nyelvek számnevei. Bratislava 1932.
Steinitz: FgrVok 59 = Steinitz, Wolfgang, Geschichte des finnisch-ugrischen Vokalismus. Stockholm 1944 (Acta Instituti Hungarici Universitatis Holmiensis. Series B, Linguistica. 2).
FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
Juhász: MNy 44: 60 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
Pais: MNy 52: 183, 54: 60 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
Martinkó: MNy 52: 35 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
MUSz 604 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
NyH7
Beke: Nyr 56: 89 = Magyar Nyelvőr. 1–, Budapest 1872–.
SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
Lindström: Suomi 1852: 62
SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő Szótár. Budapest 1941.
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.